Címlapon
• „Mindennel számolgatunk, de semmivel nem számoltunk el”
Interjú a nyolcvanéves Csoóri Sándorral

A hónap tárcája
• Erdei Lilla: Ilyenkor markol a keselyű

Interjú
• „Mindennel számolgatunk, de semmivel nem számoltunk el” Csoóri Sándorral beszélget Pécsi Györgyi
Az az igazság, hogy nem volt teljes élete az irodalomnak, nem volt teljes életük az íróknak, nem azért, mert ne lettek volna bátrak, hanem azért, mert nem volt olyan terepük, ahol meg tudták volna mutatni, hogy miben bátrak, miben eltökéltek. Mindenki egy kicsit a szimbolizmusok felé, a titkos szavak felé fordult.
• „Nem új dolgot találtunk ki” Zentai Péter Lászlóval beszélget Lafferton Kálmán
Ez az általunk kidolgozott öt pontos Márai csomagnak – amely egy koherens, az olvasáskultúra fejlesztésére kidolgozott projekt – csak az egyik eleme, ám a legfajsúlyosabb része, amelyhez a kultúrpolitika most jelentős állami támogatást rendelt.
• „A gyorsan növő babnak is kell egy nyár, míg termést hoz . Villáminterjú Hajdú Áronnal
• Séta – A múlt gazdagsága és a jelen ellentmondásai helyén. Fazakas Istvánnal Bán Magda beszélget
Nagyon furcsa és érdekes változások zajlottak és zajlanak le ezen a párizsi Madeleine sugárútra emlékeztető szép sétányos úton. Az elbankosodás, az egykori Balettintézet épületének elhagyatottsága, az egykor elegáns üzletek bezárt, tátongó kirakatai.

Tandori Dezső filozófiái
• Perczel István: Isten felfoghatatlansága és leereszkedése

Merre tovább könyvkereskedelem?
• Könyvkereskedők a válságról

Indul a Márai-program

Könyvekről
• Ekler Andrea: „Nem kértem semmit, mégis kaptam” (Csoóri Sándor: Föld, nyitott sebem; Görömbei András: Csoóri Sándor)
• Halmai Tamás: A viking örökség (Per Petterson: Lótolvajok)
• Szabó Gábor: Kiúttalanság (Cormac MCarthy: Az út)
Cormac McCarthy Az út című műve a Times szerint az elmúlt tíz év legjobb regénye volt, és még az efféle rangsorolás esetlegességeit, illetőleg rejtett marketing – üzenetét is figyelembe véve sem kérdőjelezhető meg, hogy egy nagyon jelentős szerző döbbenetesen erős regényét olvassuk.
• Borsodi L. László: Erdély-történetek: törésvonalak kontinuitása (Harald Roth: Kis Erdély-történet)
• Kolozsi Orsolya: Egy nagy életmű kis regényei (Vladimir Nabokov: A szem; A bűvölő)
• Szőke Katalin: A Fény Testvériség Apokalipszise (Vlagyimir Szorokin: 23 000)
• Tóth Ákos: A szív, a kéz, a szem (Gustave Flaubert: Két barát)
• Velkey György: Római történet (Pier Paolo Pasolini: Utcakölykök)
• Arany Mihály: Egy angyal két élete (Schein Gábor: Egy angyal önéletrajzai)
• Kovács Lajos: „Verset írni nem lepkeűzés.” Gyerekverset sem (Szécsi Margit: Eszem a gesztenyét – Nagy László: Csodamalac; Kiss Ottó: A nagypapa távcsöve; Lackfi János: A részeg elefánt)
• Békés Márton: Az államrezon visszatérése (Kiss J. László: Változó utak...; Romsics Gergely: A lehetetlen művészete)
A Magyar Külügyi Intézet két neves munkatársa a 2009. év folyamán egy-egy könyvet írt, amelyek külön-külön és együttvéve is azt támasztják alá, hogy a nemzetközi kapcsolatok elsődleges alakítója továbbra is az állami cselekvés.
• Füzi László: Elpusztított világ (Barth János: Tanyasors, gazdasors)
• Elek Tibor: Cigányok és nem cigányok reményei (Takács Géza: Kiútkeresők)
• Fodor Albin: Az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról (Fehér könyv)
• Fekete J. József: „Ki kell aludnom magamból ezt a halált” (Szögi Csaba: Mint ami lent van)
• Nagy Hajnalka: A hidegszívű asszony lánya (Julia Franck: Miért nem küldtél az angyalok közé?)
• Halmai Tamás: Isten kortársai (Kahlil Gibran: Jézus, az Emberfia)
Kahlil Gibran (1883–1931) neve csak szűk körben lehet ismerős a hazai olvasók előtt. Ezért is szerencsés megoldás, hogy Jézus, az Emberfia című munkáját rendkívül gondos és tárgyszerű fülszöveg kíséri.
• Tarján Tamás: Két úr szolgája (Papp Zoltán: Írogató színész)
• Balázs Sándor: Lesz-e hagyomány? (A Hungart Kiadó kismonográfia-sorozatáról)
• Jancsó Krisztina: Művésztelep Kecskeméten
• Dr. Osman Péter: Hódító és megtartó (John Man: Dzsingisz kán)
• Szabó Zoltán Ádám: Sandam, Tintin, Rejtő (Képregénysorozatokról)
Az itt terítékre kerülő három kiadvány/sorozat nem biztos, hogy a tavalyi, 2009-es év néhány száz kiadványt számoló képregénykiadásának legfontosabbja, azonban különös jelentőséget kölcsönöz nekik, hogy mind olyan művek magyar fordításai, illetve egy esetben újrafeldolgozása, melyek eredetijei saját korukban és környezetükben képregénytörténeti fontosságúnak bizonyultak.

A hónap új könyvei
• Kiadók ajánlják