| Ünnepléssel kezdtük az idei esztendõt – egyik barátunk észrevette, hogy az Új Könyvpiac a huszadik esztendejébe lépett, ennek örömére januárban a Nyitott Mûhely is meg a www.terasz.hu portál is vendégül látta a lapot egy kis emlékezõ beszélgetésre. Köszönet érte! Tavaly sokszor gondoltam arra, hogy húsz éve kezdõdött a rendszerváltozás, de arra nem, hogy lapunk nagyjából egyidõs a rendszerváltozással. Pedig az Új Könyvpiacot is a rendszerváltozás mozgása, vállalkozói kedve hozta létre. A dolog egészen pontosan úgy történt, hogy a határok megnyitása után gyakran megfordultunk Burgenlandban, és ott összeismerkedtünk egy idõs férfival, az ottani magyarság egyik képviselõjével. Azt mondta, hogy ha a politikusok nem csinálnak nagy stiklit, akkor Magyarország rövid idõn belül eléri Ausztria színvonalát. Hat évet mondott elsõre, aztán kiegyeztünk tízben. Kérdeztük, miért gondolja. Azt mondta, amikor 1955-ben kivonultak a megszálló csapatok Ausztriából, akkor Ausztriában nem éltek jobban az emberek, mint Magyarországon. A magyarok roppant tehetséges, szorgalmas, ügyes emberek, és ha a politikusok csak annyit tesznek, hogy engedik az embereket vállalkozni, dolgozni, akkor Magyarország tíz éven belül fölzárkózik. Hát nem így történt, sajnos, pedig de jó lett volna, ha annak a derék, idõs, tapasztalt férfinak lett volna igaza! Illetve nem tudjuk, hogy igaza lett volna-e, mert a politikusok sorra nagy stikliket csináltak, így aztán nem az ország egésze, hanem csak a kevesek jártak jól. Igaz, õk nagyon. Illetve, biztos, hogy annak az idõs férfinak igaza volt, mert a rendszerváltozás elsõ egy-két évében olyan hihetetlen erõvel mozdult meg az ország, akkor lendület és hit formálódott cselekvéssé, hogy bizony, megtörténthetett volna. Nem így történt. Mégis hálás vagyok a sorsnak, hogy elindíthattuk ezt az újságot, amelyik ugyan csak részben olyan, amilyennek szeretnénk, részben a lehetõségek engedte kényszerpálya szabja meg a mozgását, de hálás vagyok a sorsnak, mert a könyves szakmában nagyon sok kiváló embert megismerhettem, nagyon sok nagyszerû emberrel kapcsolatba kerülhettem, és sok jó könyv társaságát élvezhettem. És abban bízok, bízunk, hogy a következõ húsz évünk nem potyára meg kármentésre megy el, hanem mindannyiunk vágya és akarata szerint alakul az ország sorsa. Kicsit sok volt a tanulópénz, ami talán nem olyan nagy baj. De közben elment húsz év az életünkbõl is… |
1828: Lev Tolsztoj születése (Jasznaja Poljana)
