„Nem új dolgot találtunk ki, egy hozzánk hasonló méretû, a nemzeti kultúráját megvédeni, az anyanyelvét ápolni szándékozó skandináv modellt tekintettük példának. A programmal döntõen az értékteremtõ magyar szerzõket és könyvkiadókat gondoltuk támogatni, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy határon túl alkotnak, mert az Egyesülés mindig is a magyar könyvkiadás integráns részének tekintette a határon túli magyar írókat, kiadókat és könyvtárakat.”
 

– Feburár 22-én Hiller István oktatási és kulturális miniszter hivatalosan is bejelentette a Márai-program indulását. Hogyan értékeled a beharangozott programot?

Zentai Péter László

Legelõször is azt szeretném kihangsúlyozni, hogy ez a magyar könyvkultúra legnagyobb léptékû és távlatos támogatási rendszere. Ez az általunk kidolgozott öt pontos Márai csomagnak – amely egy koherens, az olvasáskultúra fejlesztésére kidolgozott projekt – csak az egyik eleme, ám a legfajsúlyosabb része, amelyhez a kultúrpolitika most jelentõs állami támogatást rendelt. Nem új dolgot találtunk ki, egy hozzánk hasonló méretû, a nemzeti kultúráját megvédeni, az anyanyelvét ápolni szándékozó skandináv modellt tekintettük példának. A programmal döntõen az értékteremtõ magyar szerzõket és könyvkiadókat gondoltuk támogatni, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy határon túl alkotnak, mert az Egyesülés mindig is a magyar könyvkiadás integráns részének tekintette a határon túli magyar írókat, kiadókat és könyvtárakat. Örülünk, hogy olyan testület felállítására született javaslat a Márai-program végsõ változatában, amely megfelelõen reprezentálja a magyar könyvkiadást, amely felelõs döntésével garantálja, hogy a listára kerülõ ezer cím jól legyen kiválasztva. És annak is nagyon örülünk, amiért nagyon harcoltunk, hogy kompromisszumot sikerült kötnünk minden résztvevõvel egy tökéletesen átlátható, minden elemében ellenõrizhetõ program létrehozásában, amelyben egyetlen egy forint sem vész el. Az pedig kivételes szerencse, hogy akkor lép életbe a magyar könyvkiadás legnagyobb léptékû támogatása, amikor válság van. Ezért a döntéshozókat illeti a dícséret, mert talán még soha nem volt ekkora szükség a támogatásra, mint most.

– Azzal, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) az idei évtõl új financiális alapra került, megszûnt a kulturális járulék is, amely további százmilliós megtakarítást eredményez a könyvszakma számára.

Mostanáig bár könyvprojektekre, könyvszakmai rendezvényekre, ösztöndíjakra, stb. pályázhattunk az NKA-nál, valójában az általunk befizetett kulturális járulékhoz jutottunk hozzá más leosztásban. Másként fogalmazva, egyfajta önsegélyezése folyt a könyvkiadásnak az Alapon keresztül. Ebben nem csak mi, más kulturális és gazdálkodó területek is osztoztak. Január 1-tõl azonban az NKA valódi támogatóként jelenik meg számunkra, mintegy félmilliárd forintnyi az az öszszeg, amely könyvszakma zsebében marad.

– A sajtótájékoztatón Harsányi László, az NKA elnöke szóba hozta, hogy újra kellene tárgyalni az alkotói támogatások rendszerét az MKKE-vel és a MASZRÉ-val. Mit gondolsz errõl?

A Márai csomagunk egyik hangsúlyos pontja az írók támogatása, de a Magyar Szak és Szépírók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE) is az MKKE kezdeményzésére jött létre, amelynek egyik prioritása a szerzõi ösztöndíjak odaítélése. Én is úgy érzékeltem Harsányi elnök úr szavaiból, hogy komolyan gondolják az ösztöndíj program átgondolását. Biztos vagyok abban, hogy a két intézmény együttesen koncentráltabb támogatásra képes, s megteremthetné az alapját egy nagyobb léptékû ösztöndíj rendszer létrejöttének, csak úgy, mint Németországban. Ha már errõl beszélünk, szeretném elmondani, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar könyvkultúra külföldi megjelentetésére a magyar állam sokkal többet fordítson. Nálunk sokkal nagyobb országok, ahol nincs akkora nyomás, mint rajtunk, nem kis pénzbõl mûködtetnek olyan programokat, amelyek ezt elõsegítik. Kétségtelen, ezen a téren is történt elõrelépés, mert a Magyar Fordítástámogatási Iroda, a korábbi 10–20 millió forintokhoz képest jelenleg 100 millió forinttal gazdálkodik, de szerintem nem kellene lemondani arról, hogy ezt az összeget tovább bõvítsék. Végül, annyi helyen lehet manapság olvasni, hogy romlik az olvasáskultúra – az oktatásban, a továbbképzéseken, mi több az egyetemi hallgatók körében funkcionális analfabéták is találhatóak. Öt évvel ezelõtt javaslatot tettünk egy Olvasási Közalapítvány létrehozására, hogy legyenek értõ olvasóink, de a kezdeményezésünk eddig még nem talált meghallgatásra.

– Igaz, még csak februárt írunk, de nem egészen két hónap múlva megnyílik a 17. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ezért nem állhatom meg, hogy ne kérdezzek rá, milyen érdekesebb programokkal találkozhat idén a könyvszeretõ nagyközönség?

Idén Izrael és Amos Oz, a többször Nobel-díjra elõterjesztett világhíres író lesz a díszvendég, akinek erre az alkalomra megjelenik a legújabb magyar nyelvû könyve. Vendégünk lesz többek között egy óriási könyvsikert arató izraeli fiatalember, Ofer Vardi, aki magyar szakácskönyvet írt héberül. Izrael mellett elõször vesz részt a könyvfesztiválon egy arab ország, Szaúd-Arábia, mégpedig igen jelentõs alapterületen, de elõször lesz itt Grúzia és Vietnám is. Egy nagy német irodalmi alapítvány szervezésében sor kerül egy német-magyar irodalmi párbeszédre. Még nem dõlt el pontosan a program, de nagyon szeretnénk, és igazi meglepetés lenne, ha a friss Nobel-díjas Herta Müller is ellátogatna Budapestre. Már javában szervezzük a 19-20 európai országgal közösen rendezett fiatal prózaírókat bemutató elsõkönyvesek fesztiválját, ami egyedülálló rendezvény egész Európában. Ennek lesz egy kiemelt eseménye is Pécsett, az Európa Kulturális Fõvárosa programban. És lesznek komoly szakmai konferenciák. Néhány napon belül elkészül a magyar könyvforgalmi statisztika. Amennyiben a számok elemzése tanulságokkal szolgál, akkor helyet biztosítunk a témának a fesztiválon. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szervezésében egésznapos konferenciára kerül sor, amely a könyvkiadásban és a könyvkereskedelemben fellelhetõ hamisításokkal foglalkozik. De napirendre kerül a digitális könyvkiadás és az eBook, a Google-ügy, tehát sok érdekes téma ígérkezik. Azt gondolom, nem árulok el titkot, amikor elmondom, a válság érezteti hatását a fesztiválon. Tavaly Frankurtban is kevesebb volt a kiállító, csak ott nem lehet érzékelni, olyan brutálisan nagy az a könyvvásár. Még tárgyalásban vagyunk néhány céggel, de összességében csökkent a kiállítási alapterület az elmúlt évekhez képest. Ezzel együtt örömmel mondhatom, idén is nagyon gazdag, több mint 250 szakmai és kulturális program között válogathatnak majd a látogatók, amelyekben fotókiállítások és koncertek is helyet kapnak.

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!