„A Kiadót 2004-ben alapítottam, de aztán úgy esett, hogy csak évekkel késõbb indult be, lényegében 2008 volt az igazi indulás éve. Ekkor csatlakoztak hozzám a többiek is, Hajdú Farkas-Zoltán, aki Heidelbergben él, Kovács András Ferenc és Láng Zsolt, akik Marosvásárhelyen élnek, vagyis mondhatom, hogy nem vagyunk helyhez kötöttek, miközben természetesen megvan a magunk helye.”
 

– A tavalyi Könyvhéten figyelhettünk föl a csíkszeredai Bookart Kiadóra – friss kiadói szemlélet, rokonszenvesen átlépi a határokat... Lehet, persze, már korábban is jelen voltak Magyarországon is, csak ‘belevesztek’ a könyvtengerbe... Mikor alakult a kiadó?

Hajdú Áron

A Kiadót 2004-ben alapítottam, de aztán úgy esett, hogy csak évekkel késõbb indult be, lényegében 2008 volt az igazi indulás éve. Ekkor csatlakoztak hozzám a többiek is, Hajdú Farkas-Zoltán, aki Heidelbergben él, Kovács András Ferenc és Láng Zsolt, akik Marosvásárhelyen élnek, vagyis mondhatom, hogy nem vagyunk helyhez kötöttek, miközben természetesen megvan a magunk helye.

– A minõségi kortárs erdélyi magyar irodalom kiadója a Bookart? Vagy inkább a határok nélküli magyar irodalom kiadója?

Is-is. Az irány innen oda és onnan ide. Szeretnénk erdélyi szerzõket a nagyvilágnak bemutatni, és távolabb mûködõ szerzõket Erdélynek. Gregus Zoltán, Kövi Sára, Markó Béla, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba kötetei szerintem bárhol érdekesek volnának, miközben határozottan állítom, ilyen ízeket, ilyen színeket sehol máshol nem lehetne kikeverni. Szabó Róbert Csaba egy szilágysági falu mikrovilágából teremt nagyvilágot, de Selyem Zsuzsa történetei sem igen történhetnének máshol, miközben egyikük sem a couleur local írója.

– Dieter Slezak, Richard Wagner, Cartarescu – tágan értelmezett romániai írók – ebben az irányban is határsértõk?

Aki kíváncsi, elõbb-utóbb határsértõ lesz. Minket valamiért különösen érdekeltek ezek az írók, vagyis a könyveik. Schlezak is, Wagner is a történelemmel és a megtörténttel néz szembe, néha könyörtelen leplezetlenséggel. De ide sorolhatom Harald Roth könyvét is: Erdély története egy szász történész szakmai szigorával elõadva. Cartarescu kötete miért érdekes? Szerintem azért, mert Szõcs Géza fordítja, és mert nyilván olyasmire van füle és tolla, amihez másnak nem volna.

– Úgy gondolja, hogy csak az úgynevezett rétegirodalom kiadásával fönn lehet tartani a kiadót? Vagy népszerû, piacosabb könyvekre is gondolnak?

Nem gondolunk piacosabb könyvekre. Illetve úgy gondoljuk, a ma piacosabb irodalom is egykor rétegirodalomként kezdte. Témánkba vág Herta Müller Nobel-díja. Egyrészt mert kiadói tervünkben állt az õ könyveinek is a megjelentetése, másrészt mert Richard Wagner Ingóságok címû regénye nagyon hasonló tematikájú, mint Müller Atemschaukel címû legutóbbi regénye. Annál pedig kevesebb ma a piacosabb könyv.

– A Kalligram Kiadó sikerének az is az oka, hogy rendszeresen bemutatják a könyveiket Magyarországon is, hogy hangsúlyosan jelen vannak – a Bookart is készül ilyesféle expanzióra (pl. Budapest és az egyetemi városok meghódítása)?

Ez egy kicsi kiadó, nem készül Budapest vagy Szeged lerohanására. De ahova hívnak, igyekszünk elmenni, akik érdeklõdnek, azokat igyekszünk magunknak megnyerni. Annak idején, amikor Németországban a nagyhírû kritikus Reich-Ranicki összeállított egy könyves bõröndöt, mondván, hogy szerinte ezeket a könyveket volna érdemes egy lakatlan szigeten olvasni, az emberek, mint a cukrot, úgy vették, mert hittek neki. Expanzióról azért sem beszélhetünk, mert ez egy friss kiadó. A gyorsan növõ babnak is kell egy nyár, míg termést hoz.

– El tudják elérni, hogy Magyarországon is, legalább egy-két nagykereskedelmi hálózat rendszeresen forgalmazza a könyveiket?

Ezt elérük már. Könyveink ott vannak az Alexandra és Líra üzleteiben, ha a nagykereskedelmi hálózatokról kérdez. De Tánczos Vilmos Elejtett szavak és Bächer Iván Világörökség címû kötete Magyarországon több mint száz könyvesboltban van jelen már.

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!