Pécsi Györgyi: Üdvözlet az Olvasónak!

 2010.09.03
Nem tudom, kinek hogyan sikerült a nyara, az enyém eléggé otthon ülõsre,
olvasgatósra, figyelgetõsre. De hiába figyelgettem, a jó hírek nemigen találtak el hozzám.

Teljes cikk

A második mulandósága

 2010.09.03
Sima Sándor negyvenhét éves szakképzetlen munkás elhatározta, hogy a dicsõség fénylõ, ám meredek, szerpentinekkel díszített útjára lép, és olyan cselekedetet hajt végre, ami nevét hosszú idõre, de Csaba királyfi visszatértéig biztosan megõrzi.

Teljes cikk

Bán Magda: Élet és írás szimbiózisában
Cséve Anna szerkesztõvel Bán Magda beszélget

 2010.09.03
„Móricz többször leírja, hogy fióktisztogatást tart, de a naplókat mégis megõrizi. A késõbb keletkezett naplók ismeretében megerõsíthetem, hogy 'a kíméletlen', 'az õszinte', 'a nyers' egyszerűen Móricz írói igenje, amelylyel úgymond áldását adja mûveire, így naplójára is. Most, amikor a regények mellé felsorakozik ez a nagyon izgalmas, megrázó szöveg, megmutatkozik az is, hogy Móricz számára az irodalmiság tiszta lényegisége a 'valóságban' tárult fel, ez a referencialitás azonban nem a realizmus rossz emlékû fogalmával kapcsolatos.”

Teljes cikk

ÚKP: Erdélyi Múzeum-Egyesület – Erdély tudományos életéért
Beszélgetés Biró Annamáriával, az EME kiadójának vezetõjével

 2010.09.03
„Az erdélyi magyarság írásos és tárgyi emlékeit õrzõ gyûjtemények fenntartó egyesülete, az erdélyi magyar tudománymûvelõket és tudománypártolókat összefogó civil szervezet – ilyen formában kezdte tevékenységét 1859 õszén a gr. Mikó Imre kezdeményezésére megalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület. Százötven éves múltja során az egyesület életében a – jórészt saját gyûjteményeire alapozó – tudományos kutatás összefonódott az eredmények saját kiadású szakfolyóiratokban, késõbb pedig önálló kötetekben való közlésével, miközben folyamatosan szem elõtt tartotta a magyar nyelvû tudománynépszerûsítést. Az EME tudománymûvelõ és -népszerûsítõ tevékenysége 1920-tól fogva vált egyre fontosabbá, amikor a magyar nyelvû egyetemi képzés hiányát sikerült pótolnia a szakosztályaiban megvalósuló tudományos közélettel.”

Teljes cikk

Pál Ferenc: Vessük le előítéleteinket vagy előzetes várakozásainkat,

 2010.09.03
ha José Eduardo Agualusa A múltkereskedõ címû regényét a kezünkbe vesszük. Mert a fülszöveg szemérmesen, mintha félne az olvasói elbizonytalanodástól, netán visszautasítástól, megjegyzi ugyan, hogy a szerzõ Angolában született, de a hátsó borító és a lehetséges értelmezéseket felvetõ elõszó már egyetemes irodalmi kontextusba helyezi a mûvet, mi több a szépirodalomból történõ kivezetésrõl beszél vele kapcsolatban, amely a járatlanabb olvasóban akár valamiféle hanyatlás képeit is felidézheti.

Teljes cikk

Kovács Lajos: „Ennyi nagylelkû Ember! Nem lesz ennek jó vége!”

 2010.09.03
Amikor Gion Nándor ifjúsági regényeit írta, a magyar olvasó ifjúság kedvencei részben a kánon szerinti magyar irodalmat (Gárdonyi, Molnár Ferenc, Móricz stb. regényeit), részben a hozzá forduló élõ írókat (Mándy Iván, Fekete István, Hegedûs Géza, Tatay Sándor stb.), részben a már megengedett és beengedett külföldet (Kästnertõl Karl Mayig – és persze egyik névsor sem teljes vagy reprezentatív) falta vagy rágódott rajta. Ez még így eltartott egy darabig némi svédes, angolszász beütésekig és orosz elhalványulásokig.

Teljes cikk

Szirtes Borbála: Női dolgok férfiszemmel

 2010.09.03
Normális, hétköznapi szavak helyett csak nyomasztóan tudományoskodó, kínosan távolságtartó, pajzánul vicces, lesajnálóan gyermeteg, szépelgõen romantikus vagy nyomdafestéket nem tûrõen obszcén névvel tudjuk illetni a nõi test azon részét, amelyet Jelto Drenth nem kevesebbnek, mint a világ eredetének nevez. Nyilván már mindenki sejti, hogy a nõi nemi szervekrõl van szó, s ennek tudatában bátran kijelenthetjük: a szerzõ definíciója pontos, hisz – tetszik, nem tetszik – mindnyájan hasonló kapun át lépünk erre a Földre. Mégis, a témáról mint a nõiség és nõiesség tagadhatatlanul legkonkrétabb szimbólumáról, a nõi és a férfi fizikumra, pszichére, elmére gyakorolt hihetetlenül összetett hatásáról, orvos- és kultúrtörténeti szerepérõl nagyon kevés olyan könyv született, amely nem nõgyógyászati szakkönyv vagy erotikus irodalom. Ezen kivételek egyike a jelen mû.

Teljes cikk

Pécsi Györgyi: Üdvözlet az Olvasónak!

 2010.07.02
Nagyon vártam az Ünnepi Könyvhetet, reméltem, hogy megint olvashatok, böngészgethetek verseskönyveket is. Sokat-sokat. Aztán kicsit úgy jártam, mint a svéd gyerekversben történt (’Bélyeget gyûjtöttem, apa hozott fél kilót – azóta nem gyûjtök bélyeget’).

Teljes cikk

Sisakos kazuár kontra kacsacsõrű emlõs

 2010.07.02
A kazuárfélék (Casuariidae) a madarak osztályának struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe tartozó családja. Egyes rendszerbesorolások az emufélék (Dromaiidae) családját is ide sorolják Dromaiinae alcsaládként. A sisakos kazuár a harmadik legmagasabb és a második legnagyobb élõ madár, de kisebb mint a strucc és az emu.

Teljes cikk

ÚKP: Ötpólusú kiadó
Interjú Zágoni Balázzsal, a kolozsvári Koinónia Kiadó vezetõjével

 2010.07.02
„...késõbb egy másik álmom vált valóra, a Kincses Képeskönyv sorozat születése révén. Ebben a sorozatban erdélyi és magyarországi városok festett és mesélt története elevenedik meg, melyben állandó alkotótársam Jánosi Andrea és változó alkotótársaim az illetõ város történészei, régészei. Eddig három kötet: Kolozsvár, Marosvásárhely és Visegrád jelent meg...”

Teljes cikk

Kovács Lajos: Mesés tanok a kisgyermekek világáról

 2010.07.02
Milyen híreink vannak a kicsinyek könyvespolcáról? A magát keresõ fiatal Móricz kevésbé él a köztudatban. Robusztus életmûve eltakarja a legtöbb kínnal és válsággal teli éveket, amikor szinte egyetlen sikeres termése a gyermekeknek szánt költészete volt.

Teljes cikk

Bombitz Attila: RE: e_mail_szerelem

 2010.07.02
Az elmúlt néhány év egyik legnagyobb és mindmáig ható, sõt kultusszá lett osztrák könyvsikere Daniel Glattauer nevéhez fûzõdik: a Gut gegen Nordwind (2006), melyet most magyarul is olvashatunk Gyógyír északi szélre címmel, megjelenése óta tartja magát a könyves listákon, sõt a regénybõl sikeres színpadi darab is készült, amely tovább növelte az Emmi Rothner és Leo Leike szerelmi kettõsérõl szóló e-mailsztori rajongói táborát. Olvasói nyomásra, legalábbis higgyük ezt el, Glattauer tavaly megjelentette a regény folytatását, amelyben újabb technikákkal és trükkökkel, akciókkal és fordulatokkal bonyolította, variálta a történetet. Aki tehát kielégületlenül marad a Gyógyír északi szélre elolvasása után (mert úgy olvasott az e-mailek között), tudja meg, van a folytatásra remény. Mondhatnánk, mindez csupán egy banális szerelmi történet az internet virtualitásában, szinguláris esemény, semmi több. Csakhogy Glattauer jó nyelvi érzékkel, finom humorral, sõt iróniával, ragyogó helyzetkomikummal közelít virtuális valóságunk felé, melyben az érzelem és a személyesség kérdése, illetve az ismeretlen, a maszk mögött rejtõzõ alak iránti megismerési vágy gáláns szó-, helyesebben levélváltásban nyilvánul meg. Ilyen értelemben a Gyógyír északi szélre akár de Laclos hírhedt Veszedelmes viszonyokjának aktualizált travesztiájaként is olvasható. Persze elgondolkodhatunk azon, vajon Glattauer sikere a virtuális levelezés irodalmiasításában áll-e, aztán megvizsgálhatjuk magunk is, akár önreflexív szinten, vannak-e követhetõ nyelvi minták e kommunikációs helyzetben. Mindenesetre az e-mail-regény koncentrált, idõkövetése, nyelvi ötletelése, benne a két figura állandó kérdés-felelet dialógusa forgatókönyvi pontosságú. S az állandó feszültségkeltés és elbizonytalanítás, hogy Emmi és Leo végre találkoznak-e, találkoztak-e, különös intenzitású, nyelvben kulmináló cselekménysort hoz létre.

Teljes cikk

Gervai András: „Aktákba írták….”

 2010.07.02
Sajátos „emlékkönyv”, krónika a Szigorúan titkos’ 89. „Kedves”, régi „ismerõsünk”, a Kádár-kori állambiztonsági szolgálatok 1989-es évértékeléseit tarthatjuk kezünkben. Az egyes csoportfõnökségek (III/I.: hírszerzés, III/II.: kémelhárítás, III/III.: „belsõ reakció” elhárítása, III/IV.: katonai elhárítás, III/V.: operatív technika) vezetõi, illetve a megyei rendõr-fõkapitányságok állambiztonsági parancsnok-helyettesei értékelik a végbemenõ alapvetõ társadalmi változásokat, s beszámolnak az év közben végzett munkáról, fontosabb eseményekrõl, (Pozsgay bejelentése 1956-ról, Nagy Imre temetése, október 23.), akciókról, az állomány és a hálózati személyek számáról, morális és mentális állapotáról. A jelentésekbõl – amelyekben összesen hatszor fordul elõ a rendszerváltás kifejezés, de csak jövõbeni lehetõségként – egyértelmûen kiolvasható, a zavarodottság, a feladat-, és szerepkörkeresés, s általában az alkalmazkodási igény az új, megváltozott körülményekhez. Alapvetõ probléma, hogy a régi ellenségkép érvényét vesztette, újra van szükség, mint ahogy a szervezet céljait, „küldetését” is újra kell definiálni.

Teljes cikk

Pécsi Györgyi: Üdvözlet az Olvasónak!

 2010.05.28
Amikor húsz évvel ezelõtt elindítottuk a Könyvpiac címû lapot, címválasztásunk sokakat megbotránkoztatott – hogy kapcsolható a könyvhöz a piac, a könyv nem áru, mondták. Pedig akkor már erõsen kezdett áru lenni a könyv is (ha nem is mint akármely mosópor, de), elég gyorsan átállt a kereskedelem a szocialista tervgazdálkodásról a piaci szemléletre. Akkor inkább azt gondoltuk, jó, ha a kereskedelem ’eladhatatlan’ helyett eladható könyvet vár (követel) a kiadóktól. Mert persze azt gondoltuk, hogy minõségi irodalmat fog az olvasó keresni és vásárolni a nagy cenzúrás évek után is.

Teljes cikk

Levél egy halhatatlanhoz

 2010.05.28
Szép vagy, formás vagy, kívánni való vagy! Ha rám nézel, sugallatodtól megrészegülök. Mondod is: „bújj belém, fordíts ki kerek-hullámzó-feszes mivoltomból! Ha megérintesz, keresztül fut rajtam az áram, összegabalyodom. Simogass léleknyugtatóan, húzz az ágyadba minél többször – habár az íróasztalon való helytelenkedés is megteszi –, érezzem, hogy szükséged van rám!”

Teljes cikk