Szepesi Dóra: A költõ védett vidéke

 2010.05.28
Fekete Vince (1965) József Attila-díjas költõ, szerkesztõ, mûfordító, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat fõszerkesztõ-helyettese. Legutóbbi verseskötete, A Jóisten a hintaszékbõl 2002-ben jelent meg. Írt már prózát, tárcákat (Udvartér, 2008), paródiákat, gyerekverseket. Az Ünnepi Könyvhétre új verseit tartalmazó kötete Védett vidék címmel az Elõretolt Helyõrség Könyvek sorozatában jelenik meg.

Teljes cikk

Pécsi Györgyi: Szükségesek mélyreható változások

 2010.05.28
L. Simon László (1972) József Attila-díjas költõ, szerkesztõ, kulturális szakértõ. 2004 óta a Magyar Írószövetség titkára. Évek óta figyelemmel kíséri a magyar irodalom és a kulturális élet mûködését, problémaérzékeny tanulmányait, elõadásait 2007-ben Versenyhátrány, 2010-ben A római szekér címû kötetében tette közzé (Ráció Kiadó). Utóbbiban átfogó, évenkénti elemzéseket, leltárokat olvashatunk, illetve a magyar mûvészeti és kulturális élet egy-egy részterületét térképezi föl. Eredetileg arra gondoltam, hogy a könyvben megfogalmazott kérdésekrõl faggatnám, az élet azonban fölülírta a forgatókönyvet. Idõközben Fejér megye gárdonyi körzetében megválasztották országgyûlési képviselõnek, majd pedig az országgyûlés Kulturális és Sajtóbizottsága elnökének; ebben a pozíciójában távlatosabban kérdezhetem.

Teljes cikk

Erdély tudományos könyvkiadásáért
Villáminterjú Burus Endrével, a csíkszeredai Pro Print Kiadó vezetõjével

 2010.05.28
„Kis létszámú kiadó lévén mûködésünk elképzelhetetlen lenne különbözõ szellemi mûhelyek hozzájárulása nélkül. Szépirodalmi kiadványainkat a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztõi láttamozzák, néprajzi munkáink a Kriza János Néprajzi Társaság, szociológiai kiadványaink a csíkszeredai KAM közremûködésével, legjelentõsebb sorozataink pedig, a történelmi sorozatok Bárdi Nándor történész, kutató felügyelete alatt készülnek.”

Teljes cikk

Bedecs László: Hinni hitetlenül

 2010.05.28
A hittel kapcsolatos, mindig nehéz és szövevényes kérdések a költészet legõsibb témái közé tartoznak. A huszadik század a kételkedés kora volt, melyben az Istenre való várakozás csakis az egyéni függetlenség vágyával konfrontálódva jelenhetett meg, de ez az ellentét is olyan nagy verseket szült, mint Ady, József Attila, vagy akár Pilinszky vitázó, kérdõre vonó, kérlelve elutasító, a bûn és a rossz jelenlétére élesen rákérdezõ mûvei. A költõnek ugyanakkor azzal is szembe kellett néznie, hogy a hit élményének megszólaltatása nem kerülhetett az elragadtatás, vagy pláne a pátosz leegyszerûsítõ bûvköreibe, mert a század tapasztalata volt az is, hogy az Istennel való találkozás felé mégis csak az állandó kérdezés, az óvatos közeledés, az önmagunkra is vonatkozó kétely vezet.

Teljes cikk

Bombitz Attila: Estikék

 2010.05.28
Kinek nem dobogtatta meg a szívét Esti Kornél anno a gimnáziumi magyar fakton? Hogy az egyetemi tavaszi Kosztolányi-szemináriumokról ne is beszéljünk. És most Esti reaktivált formában, my name is Esti, Kornél Esti, a fõszerepben Esterházy Péter, visszatért, hogy amit egykor modernül, azt most (talán) felnõve, posztmodernül éljük, helyesebben olvassuk újra. Hommàge ez az Esti, nincsen olyan mozzanata, motívuma, kilengése és túlzása, jelzõje, szóismétlése, amely ne egyfolytában az egykori idolra, az eszményre, a visszahozhatatlanra mutatna. Korona is egyben, hiszen az elmúlt néhány évtized magyar irodalmában Kosztolányi mûvészete nem pusztán hívószóvá, de hagyománnyá, nyelvi diskurzussá, kihívássá lett. A számtalan kisebb-nagyobb Kosztolányi-vendégszöveg után erre a nemes, minden mûvészetet felölelõ gesztusra, a summázó alakváltásra, a feltámasztásra és továbbírásra, mi több, pszeudo-övr-alkotásra Esterházy játékos komolysága persze kezdettõl fogva adott volt. Pessoa a végtelenediken: „Az Esti az borongós alkonyat, lilás esthajnal, boldog óra, az Esti lebukó napfény, az Esti az lenge szellõ és csöndes beszélgetés, baráti borozás és magányos ima, az Esti az egy név, amely ugyan már foglalt, de amely épp azt állítja incselkedve magáról, ho

Teljes cikk

Dobás Kata: Mítoszok, beszédek, halottak

 2010.05.28
„Vári Fábián László költészetének egyedisége abban rejlik, hogy a szellemi múlthoz fordulást egyszerre párosítja a modern életérzéssel és a formák archaikumával. Olyan mûfajokat ébresztget, amelyek a modernségbõl visszatekintve valóban már-már archaikusnak hatnak…” Így fogalmazott Nagy Gábor Vári Fábián László Világtalan csillag címû, 2001-es kötetérõl (Kortárs, 2003/1.), s ezek a megállapítások mintha a most megjelenõ, Jég és korbács címet viselõ versgyûjteményre is igaznak bizonyulnának. Legalábbis részben.

Teljes cikk

ÚKP: Új centrum a Vajdaságban
Az ÚKP kérdez, Beszédes István, a zEtna Kiadó vezetõje válaszol

 2010.05.27
„A zEtna egyszerre több is meg kevesebb is egyszemélyes vállalkozásnál. Több, mert egyesület, társaság, magyarán valamiféle szerzõi szövetkezet, amely nonprofit jellege folytán profitot nem halmozhat fel, bevételeit kötelezõen kiadói tevékenysége céljaira kell, hogy felhasználja. Kevesebb, mert egyetlen fõállású alkalmazottja sincs.”

Teljes cikk

A 81. Ünnepi Könyvhét és a 9. Gyerekkönyvnapok kiadványai

 2010.05.27
Antológiák
101 vers és ének Csíksomlyóról (Kriterion) 162 o., 3100 Ft
1000 magyar haiku (Napkút) 352 o., 2990 Ft
A magyar zsidó költészet 150 éve (Múlt és Jövõ) 280 o., 3200 Ft
Az év novellái 2010 (Magyar Napló) 250 o., 2730 Ft
Ígéretek 3 (Garbo) 180 o., 2800 Ft
Katolikus költõk antológiája (Éghajlat) 400 o., 3850 Ft
Körkép 2010 (Magvetõ)
Psalmus Hungaricus (Kráter Mûhely) 302 o., 2500 Ft
Szegedtõl Szegedig Antológia 2010 (Bába és Társai 420 o., 4000 Ft
Szép versek 2010 (Magvetõ)
Szétszaggatott ország (Antológia) 192 o., 2600 Ft
Szlovákiai magyar szép irodalom 2010 (Szlovákiai Magyar Írók Társasága) 230 o., 2700 Ft
Ugat a Nyugat (Eri) 176 o., 3360 Ft

Teljes cikk

Pécsi Györgyi: Üdvözlet az Olvasónak!

 2010.04.06
Nagyon szeretnék csak könyvrõl, csak a könyvek sorsáról morfondírozni e helyt, de nem mindig sikerül. Mert hogy a megfogalmazott gondolatok sem lombikban születnek, és aztán a könyvek sem hermetikus térben élik utóéletüket. Társadalmi környezet, szövegkörnyezet mindig is meghatározták, mi és hogyan formálódik meg a könyvben, és mindig is meghatározták a könyv utóéletét is.

Teljes cikk

A hegyi hódok tündöklése és bukása

 2010.04.06
Amikor a mecseki Óbánya végén elkezdõdött az erdõ, még nem tudhattuk, mekkora kiváltságban lesz részünk. Altglashütte házai lassan elmaradoztak, s csak az Öreg-patak mellett futó ösvény maradt, ami hol szigorú vonalvezetéssel követte a patak kacskaringós útját, hol megunva az állandó tekergést, huszáros vágással átvezette a vándorembert a bokáig érõ vízen. S minthogy vízen járni még nem tudtunk, a nagyobbacska köveken egyensúlyoztunk át egyik oldalról a másikra. Még óbányai részen járhattunk, mert egyszer csak baloldalt föltûnt egy kerítés, kis tábla jelezte, hogy a drótban áram bujkál, majd lassan láthatóvá vált a sziklatömb oldalába épített erdészház. Hosszan nyúlt el a kõtömb aljában, elõbb egy nagy közösségi térrel, egy csûrre emlékeztetõ helyiséggel, majd apró ablakos fehér falak következtek, nyitott zsalugáterekkel. És jelentõs csönd, csak az udvaron égett a tûz, s kis állványon fölötte bogrács, benne… – nos, az ilyen messzirõl nem volt kivehetõ.

Teljes cikk

Tatai Gábor: Cionizmus X.O

 2010.04.06
Egy évszázaddal ezelõtt, Josef Haim Brenner a héber irodalom egyediségét abban látta, hogy az soha nem volt, és soha nem is lehet olyan örökérvényû, önfenntartó, természetes úton fejlõdõ entitás, amit egyszerre formál az aktualitások sokszínûsége, és a nemzetet a többitõl megkülönböztetõ, egyedi karaktere. Lehetnek és vannak viszont olyan tehetséges héber írók, akik földöntúli inspirációtól hajtva élnek és alkotnak a saját népük között – idõszakos kedvvel és „minden várakozással ellentétben”. Léthelyzetüket és önkifejezésük mikéntjét – az általános irodalmi valósággal összevetve – Brenner azzal a képpel érzékeltette, ahogy „a légy mászik egy csúszós ablaktáblán”.

Teljes cikk

Luzsicza István: Mindenkori rendszerváltásaink allegorikus bölcselete

 2010.04.06
A Magyar Napló és az Írott Szó Alapítvány 2006-ban kiírt, a húsz évvel ezelõtti társadalmi-közéleti fordulatra fókuszáló regénypályázatának egyik különdíját az eddig novellistaként ismert Horváth (EÖ) Tamás mûve nyerte el – a csaknem négyéves várakozás pedig, mire a díjazott kézirat könyvformát nyert, mintha máris a poszt-rendszerváltó napjainkat illuszt-rálná…

Teljes cikk

Gervai András: A történelem fogaskerekei között

 2010.04.06
Az Anyakép amerikai keretben igazi remeklés, az utóbbi évtizedben születetett nagy apa- és anyaregények (Esterházy, Vámos, Györe) méltó párja. Kemény, feszes, szikár, mégis érzelmes, felkavaró, megrendítõ, elgondolkoztató mû. Ha nem félnék az elkoptatott jelzõktõl, a nagy szavaktól, azt írnám: eszméltetõ. Vajda Miklós a kitûnõ mûfordító – aki hatalmas életmûvet hozott létre az angolszász irodalom magyarításával –, a magyar irodalom külföldi népszerûsítõje, a Hungarian Quarterly szerkesztõje, majd fõszerkesztõje végre elégedett lehet. Könyvében pályafutására visszatekintve elég szigorúan ítéli meg mindazt, amit addig csinált: vállalhatónak, nem is rossznak, csak éppen mellékterméknek tartja, „…a fõtermék hiányzik.” A fõtermék most közel a nyolcvanhoz megszületett.

Teljes cikk

Békés Márton: A „Schlett”

 2010.04.06
Ami az irodalomtörténetben a „spenót” volt, az a magyar politikai gondolkodás történetének összefoglalásában Schlett István legújabb mûve lett. A szerzõ hármas-könyvének elsõ kötete ugyanis méltán állítható párhuzamba azokkal az univerzális szintézisekkel, amelyek évtizedekre meghatározzák a tudomány és ezzel a gondolkodás alakulását. Megszületett „A Schlett”.

Teljes cikk

Pécsi Györgyi: „Csak a pesszimizmusom hajt”
Káli Király István írót, a Mentor Kiadó igazgatóját Pécsi Györgyi kérdezi

 2010.04.06
„A Mentor soha nem vágyott 'vezérhajói' babérokra. Tizennyolc éve mûködik, de maga a puszta léte is sok belsõ vita, kétkedés, a nehéz idõszakok fogcsikorgató csakazért is átélésének az eredménye. Mi eleve nem vállalhattuk a könyvkiadás kriterioni jellegét. Az egy államilag dotált, mindenkor a megkövetelt szellemiség jegyét magán viselõ intézmény volt, munkatársait nem fenyegette az anyagi fenntarthatóság réme. Mi a semmibõl indultunk, sokadmagunkkal együtt, folyton azzal az erõt õrlõ tudattal együtt, hogy magunknak kell kiteremtenünk mindent a léthez és a folytatáshoz. Az alapításkor is a kis megtakarított pénzünket áldoztuk fel.”

Teljes cikk