[ Listázás időrendben, legelsővel kezdve ]
 1075-1051 | 1050-1026 | 1025-1001 | 1000-976 | 975-951 

syuron	#1075	2010.09.04  22:57
Tisztel Mindenki. Már jó pár éve írok verset-mesét, s egyéb művet, és most már én is elértem odáig, hogy szeretném műveimet kiadatni. Sajnos eddig még nem sikerült kiadó figyelmét felkelteni, de addig is, ajánlom mindenki figyelmébe: WWW.SYURON.HU Örömmel fogadok minden olvasót. Bobby Leng
[VÁLASZ]
Éjjelíró	#1074	2010.08.30  21:02
Kedves összegyűltek! Már régóta olvasgatom ezeket a fórum-témákat, most ez a téma hozzászólásra késztet. Valóban nincs tökéletes változat egy regényben, viszont érdemes arra törekedni, hogy a végleges verzió minél közelebb legyen ahhoz, amit maga az író meg szeretne jeleníteni az olvasók előtt. 2008-tól írok egy regényt, már elkészült az idén tavasszal. Mégis a mai napig dolgozok rajta, jelenleg harmadszorra dolgozom át. Ez a harmadik változat lesz az, amelyiket nem fogják visszatenni az olvasók a könyvtár polcára, vagy a vásárlók a könyvesbolt polcára. A rengeteg közül az egyik regény-szerkesztési módszer azt javasolja, hogy ha készen vagy az írásoddal, akkor örülj - és tedd el a fiókba legalább két hónapig. Két hónap múlva vedd elő, nyomtasd ki, és egy ceruzával a kezedben olvasd végig. A leülepedett történetedet átolvasva saját magadat tudod szerkeszteni, javítani, logikusabbá tenni. Nálam ez működik, és bár nem fogok minden regényt évekig írni - közben párhuzamosan mást is írtam -, de egy ideig tényleg érdemes pihentetni az írásodat, mielőtt nyilvánosságra hozod. Egyébként: az író az, akit olvasnak...
[VÁLASZ]
Buchmacher	#1073	2010.08.30  08:17
Kedves Cresence, Végre egy elégedett ember, örülök neki! :) És persze sok sikert kívánok "a másik úton"!
[VÁLASZ]
cresence	#1072	2010.08.28  18:56
Látom felpörögtek az események...Visszaolvastam és nagyon sok dologban egyetértek azokkal, akik siralmasnak tartják a hazai kezdő írók helyzetét. :-( De eredetileg azért jöttem, hogy köszönetet mondjak Buchmachernek a biztatásért. :-))) Sokat jelentett anno, amit írtál, próbáltam a tanácsodat is megfogadni a karakter finomítását illetően, és bejött! Na nem regény szinten, de talán nem is az az én utam... :-))) Lényeg, hogy felfigyeltek rám és írhatok! :-)
[VÁLASZ]
j.mara válasza #1070-ra	#1071	2010.08.26  22:12
Valahogy hasonlóképpen vagyok én is, eddig nem egy regény ötletéből lett "csak" novella vagy elbeszélés, mert valójában nem volt több benne. Olykor tudni kell feláldozni a még annyira a szívünkhöz nőtt (sokszor már kidogozott!) részleteket is, mert azoktól nem több, inkább kevesebb lesz a mű.
[VÁLASZ]
Quasimodo válasza #1069-re	#1070	2010.08.25  20:41
Én 10 oldal után általában befejezem, amit elkezdek, sőt van, ami csak egy oldat vesz igénybe. Mi a fenéről lehet ilyen hosszasan írni? Ezerszer jobb egy tömör pergős novella, mint egy vontatott unalmas regény. :-) A kezdés egyszerű, csak bele kell csapni a cselekmény közepébe, akár egy amerikai akciófilmben. :-) A helyszínt csak akkor kell részletezni, ha fontos a mű megértése, és hangulata miatt. Egyébként kár vesztegetni rá a szót.
[VÁLASZ]
Shinalla	#1069	2010.08.24  09:32
Végülis, Margit Sandemo is elmúlt már 40, mikor az első regényét kiadták. Azóta eltelt több, mint 40 év alatt kb. 170-180 regényt írt.:) Az egyediséggel kapcsolatban: Sokat szoktam morogni, amikor egy-egy félmozzanatával a történetemnek szembetalálkozok. Akkor kaptam "agyérgörcsöt", mikor a legfőbb szálat megtaláltam egy másik, netre felrakott online könyvrészletben. Mentségemre szóljon, hogy az egy ezoterikus szakácskönyv volt...talán nem fo9g plágiumnak számítani, ha meghagyom a könyvemben. Végülis az egészet újra kellene gondolnom, ha ki akarnám hagyni.xxD Viszont van sok olyan történetem, amihez hasonlót még nem igazán láttam. Akkor kialakult személyiségnek számítok?:D A kezdeti lendületet szeretem... leírok 10-20 oldalt a dolgok elejéből... egyfolytában azt írom, utána meg dagadok a büszkeségtől, hogy mennyit írtam. Be kell valljam, nekem az átvezetésekkel van bajom. Fejben végig megvannak a történeteim vázlatosan, de így 20-30 oldalnál többet nem tesznek ki, viszont átvezetéseket, kitöltő részeket ritkán tudok hsszabbat írni. Azon nyomorgok, hogy egy 200 oldalnyi dolgot le tudok írni köbö 20 oldalban, pedig nem novellának szánom. Ezen kívül még a történetek elkezdése nag problémám, de asszem azt már említettem. Valaki tudna pár tippet adni? Sokmindent elolvastam már neten, de mások tapasztalataiból könnyebben tanulok.:) Mi jutott eszembe... Időnként, ha olyan helyen járok, készítek pár fotót, amiből ihletet nyerhetek helyszínekre. Anno emlékszem még a Plitviczei tavaknál volt egy ilyen rész, meg valamelyik erdőben a környékünkön.:) Városokban, falvakban is szoktam ilyen típusú fotókat készíteni.) Meg vázlatosan lerajzoloki jeleneteket.
[VÁLASZ]
Quasimodo válasza #1067-re	#1068	2010.08.23  11:16
Úgy vélem, kell lennie bizonyos élettapasztalatnak a könyvíráshoz. Fiatal korban sok téma ugrik be, de csaknem mind megtalálható valamelyik könyvben, filmben. Kialakult személyiség kell ahhoz, hogy egyedit írjon az ember. Persze, hogy egész életünkben változunk, változik a szemléletünk, de fura, ha egy írónak pl. húsz év múlva gyökeresen más stílus, értékrend tükröződik a könyvéből, mint korábban. Egyébként, ha van indíttatásom, az első adandó alkalommal nekiállok írni. Aztán menet közben összeszedem a szükséges információkat. Fontos, hogy a kezdeti lendület rögzítve legyen.
[VÁLASZ]
Shinalla válasza #1066-ra	#1067	2010.08.23  09:55
"Tökéletes változat" NINCS! Ezt meg kell jegyeznünk, mert amit tökéletesnek hiszünk, azt pár hónap múlva már darabokra tépnénk:) Ahhoz képest, amivel indult az egyik regényem, hóttra más vonalat vett fel az újraírás... ráadásul, amit 14-15 évesen kitaláltam, nem az lett leírva 1-2 évvel később, hanem az egyik mellékszereplővel alkottam egy új regényt...annyit kavartam már bele, hogy lassan ki sem igazodom rajta. Multkor kinyomtattam a már meglévő régi nyersanyagot, hogy kéznél legyen laptop nélkül is... a végére anno még pirossal írtam pár 2010-es újítást... erre eltelt pár hét és a piros részt átnézve elröhögtem magam, hogy mennyit belekavartam a dologba. Anno én is azon agyalogtam, hogy lesz 2020 is belőle, mire egy verzióval kész leszek... de lehet, hogy én is már őszülő hajjal fogom majd a kezembe a kész KÉZIRATOT... a regényt meg majd elhunytom után kiadják a leendő kölkeim.XD Amúgy viccet félretéve...nekem is rengeteg anyagom van már a cucchoz, de helyszínt még csak pár hete találtam hozzá, ráadásul ki kell dolgoznom egy teljes világot... no meg elkezdtem a karakterleírásokat, és elképedtem azon, hogy ÉN mennyi mindent nem tudok a SAJÁT karaktereimről...marhajó-.-" Esetleg olyan tippet tudok adni, hogy a könyv szempontjából kevésbé lényeges dolgokat rakd félre, és csak azokkal foglalkozz, amik döntően meghatározóak a tartalmat illetőleg. A karaktereim+ világ leírásánál én is megpróbálok arra törekedni, hogy elsősorban azt jegyezzem le magamnak, aminek van valami jelentősége, és a többi háttérinfót félredobom.
[VÁLASZ]
Mixolid válasza #1065-re	#1066	2010.08.21  17:03
Mintha csak magamat hallanám... én is valahogy így vagyok vele. A baj csak az, hogy én lassan két éve próbálom összehozni a "tökéletes" változatokat, és sajnos olyan lassan haladok vele - merthogy túl sok az anyag -, hogy szerintem mire végzek vele a szakállam a földet fogja söpörni.
[VÁLASZ]
Shinalla	#1065	2010.08.20  13:01
Üdv mindenkinek! Már régóta nézegetem a fórumot, de csak most jutottam el odáig, hogy regisztráljak. Nos, első versemet kb. 6 éves koromban költöttem, és az azóta eltelt 16 év alatt már körülbelül 60-70 darabnál járok. Valakinek lenne esetleg ötlete olyan kiadóra, akik verseskötetet is bevállalnak? Amúgy régi álmom, hogy kiadják egy regénysorozatom, amit már körülbelül 6-7 éve szövögetek fejben. Egyszer elkezdtem leírni az első kötetet, de újraolvasva szinte pofára estem mekkora h***eségeket írtam. Azóta eltel vagy 2 év és fejben újra elkezdtem összerakni a történetet, ami vesztett a homályosságából és kilépett valamennyire a "mériszú" kategóriából. A napokban elkezdtem lejegyezni, és remélhetőleg sikerül megírnom, nem marad félben. Állítlag van írói vénám, de a régi dolgaimkat újraolvasva erősen kételkedem ebben... sőt a mostani dolgaim újraolvasása után is.xxD Fejben már több regényem alapja megvan, és esténként továbbszövögetem a történeteim... (Nem mintha napközben nem azt tenném...). Kicsit ijesztő, amit a könyvkiadásról írtok, de nem hagyom magam lelombozódni. Mostanra körülbelül 2 könyvsorozat és több különálló regény ötlete megszületett a fejemben. Addig nem nyugszom, amíg egyik kész nem lesz.:) Viszont számítok arra, hogy a kiadók majd visszadobják a kézirataim...:S
[VÁLASZ]
tokyka	#1064	2010.08.16  12:59
Teljesen igaza van Toneonak abban, hogy nem igazán jó, ha egy ember ítélkezik a kézirat felett, főleg, ha az illető egyfajta beállítottságú. Viszont a kiadó részéről nézve viszont jó, mert nem kell több embert fizetni ugyanazért a munkáért. Én valahogy annyira másképp, egyszerűbben képzelem el a könyvkiadást, mint valójában van. Több ezer, ha nem több tízezer könyvesbolt van az országban. Ha csak két példányt adnának el ugyanabból a könyvből mindegyikben, akkor már másképp lehetne beszélni a könyvsikerről. A másik dolog, amit szeretnék megemlíteni, az a könyvek mértéktelenül magas ára. Természetes, hogy mindenki leveszi a maga sápját, de a 2-3000 ezer forint sok, legalábbis a többség számára. Annak idején én is rengeteg könyvet vásároltam, most inkább könyvtárba járok, mert egyszerűen megfizethetetlen némelyik regény. Ha heti két könyvet elolvasok, mert falom a könyveket, akkor utána lehet számolni mekkora kiadás lenne az. Biztos vagyok benne, hogy kevesebből is kijönne, főleg, ha az íróknak csak a 10 %-ot adják. Szerintem sokan vagyunk úgy, hogy azzal a kevéssel is beérnénk, mivel leginkább az lenne a cél, hogy megosszuk mással is a képzeletünket, élményt adjunk, megmutassuk mit is tudunk valójában, csupán esély kellene rá, hogy kiadja valaki az írásunk. Abban egyetértek, hogy mindenkinek tökéletes a saját műve, és sok olyan eset van, amikor valóban nem érdemes a kiadóknak egy-egy írással foglalkozni, mert nem ér el egy bizonyos szintet. Nem tudom, hogyan lehetne változtatni a mostani helyzeten, talán, ha több bizalommal lennének felénk a kiadók. Persze könnyen beszélek, nem az én pénzemről van szó, de ha nincs kockázat, akkor haszon sincs.
[VÁLASZ]
Buchmacher	#1063	2010.08.13  20:36
Szia Toneo! Szívesen megnézem a szinopszisokat, légy szíves, küldd el a fotokonyv2008@gmail.com címre, ezt éppen ilyen célokra tartom fenn. Ami a kérdéseidet illeti, a kisebb kiadóknál (én is ilyennél dolgoztam, a forgalma "csak 600-700 millió Ft volt évente) valóban csak 1-2 ember foglalkozik a beérkező kéziratokkal. Sajnos, ilyenkor az írók tényleg ki vannak szolgáltatva ennek az 1-2 embernek, de azok azért igyekeznek objektívek maradni, amennyire lehetséges. Az elbírálás viszont nem úgy megy, ahogyan elgondolod, hanem éppen fordítva. Minden kiadó - szerintem - specializálódott meghatározott témákra, és azokon belül próbál jó műveket találni. Az esetek 90-95%-ában ők keresik meg a szerzőket, akiknek 100-150 ezer Ft-ot fizetnek honoráriumként. Nagyon ritka, hogy külsős kerüljön be a szerzők közé. Mondok példát is. Ha például egy kiadó főleg az iskolákban terjeszti a könyveit, akkor elsősorban olyan művekben gondolkodik, amelyek ott eladhatók. A romantikus regények, fantasyk itt labdába sem rúgnak, a foglalkoztatók, olvasókönyvek, versválogatások (klasszikusoktól) stb. viszont annál inkább. Tehát, ha a könyveddel kopogtatni akarsz valahol, akkor először a megfelelő kiadót kell megtalálnod. Ha ezoterikus könyvet írsz, akkor az Édesvíznél van nagyobb esélyed, és így tovább. Amennyiben további kérdésed lenne, a fenti címen természetesen mindenre válaszolok! Most csak azért eresztettem bővebbre, hogy a "külső" fórumozók is lássák. Üdv: Buchmacher
[VÁLASZ]
Toneo	#1062	2010.08.13  13:59
Sziasztok! Örülök, hogy kicsit felkavartam az állóvízet. Zuasimodonak igaza van abban, hogy minden író zseniálisnak érzi a művét. Ezzel nem vitatkozom. Az írás is egyfajta művészet, amelyet szubjektíven értékel az olvasó. Nekem nem tetszik pl. Hrabal stílusa, én a magam részéről elutasítanám a "A táncórák..." kéziratát a belőle kiragadott szinopszis alapján, de ettől függetlenül nem kétlem az író irodalmi nagyságát és megértem azokat, akiknek tetszik. Ahogy Picasso képeit is lehet absztrakt pacáknak értékelni, ha történetesen a tájképeket szereti az aktuális szemlélője. Ami engem érdekel Buchmacher az a következő: mi történik a kiadónál, amikor érkezik egy e-mail egy kézirattal kapcsolatban? Van egy alkalmazott, aki átnézi és szelektíven eldönti, hogy melyiket lehet mérlegelni, vagy automatikusan megmutatja mindet a fönököknek? Tehát egy alkalmazott elolvassa a szinopszist és az aktuális állapota, hangulata alapján szelektál? Ha igen, akkor egy ember értékitélete dönthet, amely sok esetben téves is lehet. Például én néztem már úgy filmet, hogy először nem tetszett, de másodjára már igen. Az elsőnél nem voltam a filmhez közeli érzelmi állaptban, de a másodiknál már ráéreztem. Sok esetben egy másik ember véleménye is változtathat a véleményünkön. Vegyük azt az esetet, hogy mondjuk felkapja rá a fejét az alkalmazott, aki átnézi az e-mailt és megmutatja a fönöknek. Közli, hogy ez egy érdekes kézirat. A főnök átnézi, vagy csak automatikusan mormolja, hogyha ennyi és ennyi a példányszám, akkor hagyjuk a fenébe? Tényleg nem tudom, hogy működnek a kiadók, én valahogy így képzelem el a "másik oldalt". Az egyik kis kiadó felhívott a mai nap. Közölték, hogy tetszik a kézirataom de sajnos nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy kiadhassák, tehát sok sikert! Lehet, hogy mindenkinek ezt mondják, de lehet, hogy tényleg érdekelné őket, csak nincs pénz. Buchmacher engem érdekelne a munkád, vagy az exmunkád. Érdekelne, hogy miként történik az elbírálás és ha érdekel szívesen elküldeném neked is a szinopszisokat, mert kiváncsi vagyok a véleményedre.
[VÁLASZ]
Buchmacher	#1061	2010.08.13  08:17
Kedves Toneo! Érdekes problémát feszegetsz, és én csak azért szólnék hozzá, mert évekig a "másik oldalon" üldögéltem, könyvkiadóban dolgoztam. Előrebocsátanám, hogy minden kéziratot (szinopszist) elolvastunk, és néhány héten belül válaszoltunk rá. Valóban, a legtöbbször azt, hogy nem illik a profilba, vagy nem megfelelő a minősége. És ez, sajnos, a legtöbbször igaz is volt... Egyszer megpróbálkoztunk befuttatni egy nem rossz krimiírót, kiadtuk a könyvét, sok helyen árusítottuk, de igazából nem jött be a dolog, és a főnöknek elment tőle a kedve. Azóta egy másik kiadónál már két hasonló könyvet dobtunk piacra, és csak azért nevezhetjük ezeket viszonylagos sikernek, mert cserélgetéssel (más kiadókkal, természetesen) sikerült értük egyéb könyveket kapnunk. Pár száz darabot ők is eladnak belőle, meg mi is. Sajna, az olvasóközönség ma nagyon árérzékeny, és - valljuk be - kissé igénytelen. Régi álmom, hogy egyszer "amerikai típusú" könyvügynök lehessek, mert tudom, hogy vannak itthon is jó írók, de a magyar piac annyira kicsi, hogy 5 ezer eladott példány már csúcssikernek számít - ennyi eladott könyv viszont arra sem elég, hogy az írót tisztességesen kifizessék. Quasimodónak valóban igaza van, a régi rendszerben az állam tartotta el a kiadókat, amióta viszont magánemberek teszik kockára a saját pénzüket - hát, ők sokkal óvatosabbak. Leslie L. Lawrence-nek (és még pár szerzőnek) szerencséje volt, az "átkosban" kezdték az ipart, aztán lehetőségük nyílt a magánkiadásra. LLL például 70 ezer db-ot ad el minden könyvéből, ha jól tudom, mert van egy állandó olvasótábora, akik - ha jó, ha kevésbé jó - mindig megveszik ezt a könyvmennyiséget. Na, ebből már meg lehet élni. Szóval, örülök a témafelvetésnek, és nagyon jó lenne, ha időnként konzultálni tudnánk egymás közt a dologról, hátha kisül belőle valami jó. Feladni az írást? Isten ments, nem javaslom senkinek, mert én bízom benne, hogy majd csak fordul a kocka.
[VÁLASZ]
Quasimodo	#1060	2010.08.12  17:32
Kedves Zoneo, tetszik, nem tetszik ez a dolog külföldön is így működik. Nem egy ma közismert név házalt az írásaival. Nálunk a múltrendszerben lehetett kissé más, mert a kiadó, nem a kiadott könyvek utáni bevételből élt meg, hanem az államtól kapott pénzből. Adhatták ki olyan írók könyvét, akik pl. átlagosan írtak, de jó összeköttetésük volt pártvonalon. Mégis a múltrendszerben több szépirodalom volt a boltok polcain, mint szórakoztatóirodalom. Mára eltűntek olyan írók könyvei, mint pl. Dürrenmatt, Zweig, Dosztojevszkij és még sorolhatnám. Vannak helyettük azok, akiket említettél, akik minőségben e négy író mellett labdába sem rúghatnak. Jelenleg rengetegen írnak, és egyetlen kiadó sem tudja megjósolni, miből lesz bestseller. Csak azt tudják, a szépirodalom kevésbé fogy, mint a szórakoztatóirodalom. Ugyanakkor a zömük nem szívesen alkuszik meg, próbálja tartani a nívót. Minden kezdő író remeknek véli a könyvét, hiszen látogatják a honlapját és mindenki dicséri, ugyanis ez nem kerül pénzbe. Más a helyzet, ha 2-4000 forintért könyvesboltban kell megvásárolni. Javaslom, menj el pár boltba, nézz körül, hány vásárlót látsz, és milyen könyveket vesznek. Tapasztalataim szerint, vagy ismert írók könyveit, vagy sok képpel ellátott ismertetőket, amik jól mutatnak ajándékként. A kezdő író két dolgot tehet, olvas, és ír. Megpróbál olyan szintre fejlődni, hogy ne utasítsák el a szinopszisát. Közben az sem árt, ha minél több pályázaton méretteti meg magát.
[VÁLASZ]
Toneo	#1059	2010.08.12  08:07
Szia Toky! Ja és a legundorítóbb az egészben, hogy némely könyvkiadó, amelynek küldtem, könyvakcióiról küldi folyamatosan az e-maileket;) Bízzunk benne, hogy találunk néhány olyan embert a kiadó postafiókja előtt, aki van annyira agilis, hogy veszi a fáradtságot és kicsivel több e-mailt olvas el a munkaidejében, vagy azon túl.
[VÁLASZ]
tokyka	#1058	2010.08.11  19:24
Nagyon is egyet értek veled, ám, ettől függetlenül nem hiszem, hogy a közeljövőben változni fog a helyzet. Nem egy regényem utasította vissza több kiadó, volt olyan, amelyik válaszra sem méltatott. Feltettem őket néhány oldalra, ahonnan tucatjával töltik le őket, sőt, van ahol statisztikát is vezetnek a letöltésekről, ahol nem kevesebb, mint 200 volt a letöltés. Igaz, mindez ingyenes, de ha a kiadó vette volna a fáradtságot, fektet bele némi pénzt /ami nekem nincs/, talán még haszna is lett volna belőle. Ám ők a tiszta bevételre mennek, ami rizikós, annak esélyt sem adnak. Ez van. Egyet tehetünk, nem adjuk fel, egyszer eljön a mi is időnk is.
[VÁLASZ]
Toneo	#1057	2010.08.11  16:43
Elnézést, kicsit hosszúra sikerült. De ki kellett írnom magamból a keserűséget, amelyet mindannyian érzünk. Úgy érzem, hogy írtam egy olyan könyvet, amely tetszhet az embereknek, de sajnos nincs 3 millió forintom a magánkiadásra. Ha valakinek van ötlete, hogy lehetne kiadni könyvet ismertelen csóró kezdőként, akkor írja meg, mert én nem látom az alagút végét. Szomorú, hogy hét év kemény munkájának lehetséges gyümölcsét az ember nem tudja learatni a magyar könyvkiadók "kezdő, magyar író ellenes" válság szemléletű üzletpolitikája miatt.
[VÁLASZ]
Toneo	#1056	2010.08.11  16:36
Kedves Írótársak! Annyira elkeserítő ez a magyar kultúraszemlélet. Nálunk minden annyira nehézkes, reménytelen vállalkozás. Minden annyival darabosabb, mint máshol. A baj, hogy ez a negatív könyvkiadási szemlélet teljesen letöri a kezdő írók szárnyait. És ez akárki akármit mond, nem normális állapot. Tudom, hogy Amerika, Anglia és Magyarország között fényévnyi a különbség, de akkor is elkeserítő, hogy a tengerentúlon és Nyugat-Európában sokkal egyszerűbb a kezdő könyvírók helyzete, noha nem feltétlenül tehetségesebbek, mint mi magyar kezdő írók. Magyarországon szinte elképzelhetetlen a J.K. Rowling, Stephanie Meyer vagy Dan Brown féle sikertörténet, pedig akár ott rejtőzhet valamelyikünk laptopjában egy 100 millió dolláros kézirat. Pedig olyan egyszerűnek tűnik a képlet: az író ír egy sikergyanús könyvet, egy kiadó kiadja. Arról nem beszélek, hogy az író, aki az egészet megalkotja, csak a 7%-át kapja a bevételnek. Magyarország ilyen csóró ország. Nem az anyagiak a legbosszantóbbak, mi nem Amerikában élünk, az anyagi részét el kell felejteni a dolgoknak. Hiába írunk a Harry Potternél jobb könyvet akár, nem hogy gazdagság, milliós szerződések nem játszanak, de örüljünk, ha csurran-cseppen valamennyi a bevételből. Miért olyan bonyolult mindez? Van egy kezdő író, akinek ihlete támad, leül a számítógép elé és írni kezd, arról álmodozik, hogy könyvét megjelenteti, éveken keresztül ír, az írási szenvedélye a szeme egészségét veszélyezteti, de ettől függetlenül ír és ír, egyre jobban. Egyre többet olvas, fejleszti a helyesírását, a fogalmazóképességét, folyamatosan javítja a történetet, majd évek múlva, mikor már teljesen késznek érzi a művét, kiadót keres a megjelentetéshez. És itt jön a kopp… A kiadók jelentős része el sem olvassa a levelét, vagy csak annyit ír vissza a levélbontást követően, hogy javasolja a magánkiadást. Az, rendben van, hogy nem tetszik neki és nem akarja kiadni, de az nincs rendben, hogy még csak annyira sem tiszteli az emberek fáradozását, hogy beleolvasson. A legtöbb ember szinopszist küld, pár oldalt, vagy tartalmi leírást a műről, nem a Háború és Béke hosszúságú regényt. Igenis tessék leülni és elolvasni, és ha nem tetszik, akkor küldjék el, hogy nem érdekli őket. Ennyi tiszteletet megérdemel az író, aki a kultúrát választotta szabadidejében az ostoba semmittevés és tévénézés helyett. Ez az automatikus magánkiadás válasz, meg gazdasági válság van és nem tudjuk kiadni a könyvet, mert túl sokba kerülne, meg el sem olvassuk az ember levelét, nem normális dolog. Volt egy nyelvkönyv kiadó, akinek annyira tetszett a szinopszisom, hogy elgondolkodott a kiadásán, de aztán visszatáncolt a „nem illene a profilunkba” kifogással. Ha egy nyelvkönyv kiadónak tetszhetett, talán tetszhetett volna más kiadóknak, akik arra sem vették a fáradtságot, hogy beleolvassanak. Az sem normális, hogy csak kétszáz oldalas könyveket mernek kiadni, szegény Ken Follett, vagy Umberto Eco bajba is lett volna, ha így gondolkoztak volna hazája kiadói. Igenis rossz irányba tart a könyvkiadás hazánkban, nem normális dolog, hogy csak annak van esélye, aki ismert és akinek milliói vannak magánkiadásra, amely csak nagyon kevés emberhez jut el. A könyvajánlók tele vannak újabb és újabb külföldi vámpírtörténettel, amely már nem tud újat adni az embernek. Eleve, hogy lehet 100 bőrt lehúzni egy mesebeli lényről, mi újat adhat még Drakula gróf. Nem normális, hogy csak úgy adják ki a könyvet, ha ismert vagy. Elkeserítő, hogy a tehetséges kezdő író színvonalas kéziratát félrelöki a kiadó, mert Molnár Anikó és Majka életéről szóló 100 oldalas baromság kiszorítja őket. „Kezdő ismeretlen író könyve rizikó, mert nem ismerik a nevét” - ez is egy baromság. Hány olyan külföldi író van, akinek a nevéről nem hallott az átlagember, mégis veszi a könyvét, mert tetszik a könyv rövid tartalma a hátoldalon. Ezzel az erővel egy magyar író angol álnevével is el lehetne adni a könyvet. Például, ha kirakjuk, hogy John Prince „Halálos küldetés”… vagy mit tudom én… van egy többé-kevésbé igényes csomagolás és klassz tartalmi összefoglaló, az olvasónak teljesen mindegy, hogy magyar, vagy külföldi sikeríró, ugyanúgy nem hallott róla, de a könyv a polcon megtetszik neki és megveszi. Szerintem elfogadhatatlan ez a „Jaj, csak kezdő magyar írót ne” felfogás. Vivien Fable, Leslie L. Lawrence szintén kockázat volt egykor. Nem tudtak róluk semmit, a könyvük révén lettek híresek. Volt egy érdeklődő alkalmazott, aki lehet, hogy szabadideje terhére hajlandó volt elolvasni a magyar kezdő írók első könyvének tartalmát, ne adj Isten bele olvasott a szinopszisba is, majd jelezte a főnökének, hogy „hoppá főnök elvtárs ez nem is rossz”. De ma tisztelet a kivételnek, érkezik az automatikus válasz: javaslom a magánkiadást, gazdasági válság van, vagy az ember nézegeti a postafiókjában lévő bezárt borítékot hónapokig, ami azt jelzi, hogy el sem olvassák a levelét. Miért hagyják elszalasztani az esélyt? Megfelelő csomagolással, reklámmal lehetne egy kezdő magyar író könyvéből is best seller. Ja, hogy ez rizikó. Hát igen, az üzleti élet kockázattal jár, de aki nem mer kockáztatni, az nem is jut előre. Egy best sellerből a kiadó is nagyot kaszálhat, miért ne lehetne best seller magyar kezdő ismeretlen író könyvéből? Nem értem a mentalítást. Vegyenek fel több embert, ne csak két ember foglalkozzon ezzel, hanem a teljes cég. Olvasson szabadidejében a főnöki gárda is szinopszist, tartalmi összefoglalót, keressék az üzleti lehetőségeket, amellyel kimászhatnak a gödörből. Félreértés ne essék, nem csak a magam nevében írok, hanem az egész magyar kezdő írók nevében. Tényleg csak úgy lehet Magyarországon kiadni a könyvünk, ha ismertté válunk egy valóságshow révén, vagy ha egy ismert személy nevével adunk ki könyvet (több ilyen esetről hallottam), vagy ha több millió forintot költünk a magánkiadásra? Ha igen, akkor ez az ország kulturális szinten is szakadék szélén táncol.
[VÁLASZ]
tokyka	#1055	2010.08.07  07:47
Nézzetek be ide: http://anatolblog.blogspot.com/ http://licnis.blogspo t.com/ http://www.angyalidemonok.blogspot.com/
[VÁLASZ]
bonczy válasza #1042-re	#1054	2010.07.31  15:14
Olcsó nyomda, ahol segítenek is: bohnerferenc@dorognet.hu 300 példány fölött ofszetnyomtatással, ragasztókötéssel. Üdvözlettel
[VÁLASZ]
kirschakos válasza #1052-re	#1053	2010.07.28  18:58
Kedves leozin! Köszönöm a tanácsod, majd igyekszem odafigyelni ezekre a dolgokra:)
[VÁLASZ]
leozin	#1052	2010.07.26  09:55
Kedves kirschakos! Gratulálok az írásodhoz, elég pofás. Ami nekem rögtön feltűnt, nagyon sokat használsz magyarázó szavakat pl a hogy- majdnem minden félmondatodban helyt kap, továbbá például ahol az autó a sziklának csapódik amely megállítja azt, na az szerintem egy teljesen felesleges félmondat, mivel a becsapódásból egyértelműen kiderül. Nekem a visszaemlékezésnél kicsit tömörnek hatott, de ez igazán csak magánvélemény. :) ha kicsit kevesebb hogy-ot amikor-t és és-t fogsz használni,akkor sokkal jobb lesz, szerény véleményem szerint:)
[VÁLASZ]
Quasimodo válasza #1048-ra	#1051	2010.07.23  07:54
Nem hiszem, hogy létezik olyan kiadó, aki ne terhelne át valamennyi költséget, ha csak nincs valamilyen jó kapcsolatod. Azt sem hiszem, hogy 3000 könyvet egy éven belül el lehet adni. Kezdőként sokan százat se tudnak, csak a haveroknak. Ha a nagy kiadók, pl. Alexandra, Libri, Líra elutasítanak, marad a magánkiadás, ahol minden költséget te állsz. Javaslom, olvasd végig e honlap kiadással, és kezdőkkel kapcsolatos fórumait.
[VÁLASZ]

 1075-1051 | 1050-1026 | 1025-1001 | 1000-976 | 975-951 

Mai programajánlat:
17:00, Édesvíz Könyvesbolt: A Hellingeri állítások hihetetlen csodái 1.
Előadó: Keresztes Katinka

18:00, Alexandra Pódium: Zene, család, ló, írás, televízió – Czigány Zoltán muzsikus-író-rendezővel Kovács Géza beszélget

18:00, Petőfi Irodalmi Múzeum: Jacek Dehnel: Lala c. kötet bemutatója

Programajánló...

Legfrissebb témák:

Anatómiai atlasz

eladó mérlegképes könyvek féláron

ORVOSI SZAK KÖNYVEK OLCSÓN ELADÓK!

see-saw

Jókai 1907

KÖZÉPISKOLÁS TANKÖNYVEK ELADÓK

Teljes lista...

Legnépszerűbb könyvek:

Bookline.hu
Ward, J. R: Halhatatlan szerető - Fekete Tőr Testvériség

Fókusz Könyváruházak
Esterházy Péter: Esti

Alexandra Könyváruházak
Stephenie Meyer: Breaking Dawn - Hajnalhasadás

Libri Könyváruházak
Stephenie Meyer: Eclipse - Napfogyatkozás

Sikerlisták...