Vers-, énekelt vers- és prózamondó versenyt, valamint illusztrációs és fotópályázatot hirdetett Baka István születésének 60. évfordulója alkalmából az 1995-ben elhunyt költő, író, műfordító emlékét őrző alapítvány és a szegedi Somogyi könyvtár. Az Én itt vagyok – Üzenet Új-Huligániából címmel immár tizenkettedik alkalommal megszervezett versenyre a tizennegyedik életévüket betöltött, általános iskolai tanulmányaikat befejezett nem hivatásos indulók jelentkezését várják október 1-ig – közölte Baka Tünde, a József Attila- és Graves-díjas művész özvegye.

A versenyzőknek egy költeményt vagy prózát az egyetemes magyar irodalomból, egy Baka István-művet, valamint egy Baka István által magyarra fordított alkotást kell megtanulniuk.

A verseny döntője november 22-dikén Szegeden lesz a Somogyi könyvtárban, a dunántúli versenyzőinknek azonban október 10-dikén a szekszárdi Garay János Gimnáziumban – a költő egykori középiskolájában – elődöntőt szerveznek.

Az illusztrációs és fotópályázatra beküldött alkotásoknak Baka István bármely művéhez vagy műfordításához kell kapcsolódniuk. A legjobb művekből a versmondó verseny döntőjével egy időben kiállítást rendeznek a Somogyi könyvtárban.

Baka István költő Szekszárdon született 1948. július 25-dikén. A szegedi egyetemen magyar-orosz szakon szerzett diplomát. Első versei a Tiszatájban jelentek meg 1969-ben. Költészetének meghatározó eleme az orosz irodalom, a komolyzene és tanára, Ilia Mihály, akinek figyelme egész életén át követte.

Két év szekszárdi tanárkodás után 1974-ben került vissza a csongrádi megyeszékhelyre, ahol a Kincskereső című, gyermekeknek szóló irodalmi lap munkatársa, főmunkatársa, majd főszerkesztő-helyettese lett. Szerkesztőségi szobája az idők során Szeged egyik fontos szellemi műhelyévé vált. Megfordult itt a magyarországi és a határon túli kultúra sok-sok jelentős személyisége: írók, költők, zeneszerzők, színészek, festők. 1993 őszén nagy sikerű műfordítás-szemináriumot indított a szegedi egyetemen. Az orosz líra egyik legjelesebb műfordítója volt.

Életműve nagy utat futott be, amelyet 1995. szeptember 20-dikán bekövetkezett korai halála tört ketté. Sírja a szekszárdi temetőben található, síremlékének alkotója Farkas Pál szobrászművész. Szülőházát 2001-ben avatták irodalmi emlékhellyé Szekszárdon.

(MTI)

Ehhez a hírhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!