| Az Our Choice (A mi választásunk) című új könyvében Al Gore tovább folytatja az éghajlatváltozás következményeit taglaló világraszóló felvilágosító kampányát. A mű közvetlen válasz kritikusainak, akik szerint előző könyve, és az annak alapján készült film, az An Inconvenient Truth (Kényelmetlen igazság) inkább a globális fölmelegedésből adódó problémákkal foglalkozott, és kevést teret szentelt azok lehetséges megoldási módozatainak. A mi választásunk kifejezetten aról szól, hogy miként lehetne a nyakunkba szakadó éghajlati problémákat kezelhető keretek közé szorítani. Az embernek az az érzése, hogy Gore megítélése szerint, noha a probléma immár letgadhatatlan, mégis még mindig nagyon sok a zavar és a tudatlanság ebben a tárgykörben, ezért könyvében igyekszik a lehető legérthetőbben fogalmazni, kerüli, amennyire csak lehet, a bonyolult szakkifejezéseket és tehcnikai jellegű leírásokat. A mű további erénye, hogy rengeteg friss információt tartalmaz és a megértést léglelegzetelállító fotók segítik. Gore szenvedélyesen érvel a szerinte helyesnek tartott megoldások mellet, például támogatja a genetikailag módosított gabona termesztést, mert szerinte így lehetne lökést adni a bio-üzemanyag gyártásnak, viszont kétségeit fejezi ki a szén lekötés és tárolás új technológiájával kapcsolatban. Vannak, akik éppen ellenkezőképpen érvelnek, mondván, hogy a génmódosítás bizonytalan és veszélyes következményekhez vezethez, míg a szén lekötési technológia előtt komoly jövő áll. Gore úgyszintén kétségeinek ad hangot a nukleáris energia fölhasználásának ésszerűségét illetően is. A hulladékföldolgozás jelenlegi technológiái és költségei olyan siralmas képet tárnak elénk, amelyen egycsapásra a nukleáris energia előtérbe kerülése sem tudna változtatni. Gore rámutat, hogy ötven esztendő alatt a világ 436 működő atomreaktora mindössze a világ energiakészletének 3%-át volt képes megtermelni, és ha a jelenleg építés alatt álló további 52 atomreaktort is beszámítjuk, akkor sem lehet tőlük lényeges változást várni a tekintetben, hogy érzékelhetően csökkenteni fogják a káros anyagok kibocsájtását. Ezzel szemben inkább a megújúló energiaforrásokra kell helyezni a hangsúlyt, Gore szerint. Ezek közül is leginkább a szél- és nap-erőművek látszanak ígéretesnek, illetve az őket egybefogó “intelligens hálózat”, amellyel Gore elemzése szerint rengeteg energiát tudnánk megtakarítani. Gore úgyszintén alaposan elemzi az erdőírtás súlyos problémáját illetve a modern földművelési technológiák káros hatását a környezetre. A káros anyagok kibocsájtásában az erdőírtás a második helyet foglalja el a foszilis üzemanyag kibocsájtás mögött. Jelenlegi becslések szerint a légkörbe kibocsájtott széndioxid mintegy 40%-a származik az erdőírtásból. Ami pedig az élelmiszertermelést illeti, a modern földművelési technológiák használatával minden egyes megtermelt kalóriát tíz kalória elégetett foszilis üzemanyaggal sikerül előállítani. Gore tehát, alternatívaként a bio-gazdálkodást javasolja, amelynek alacsonyabb az energiaszüskéglete és növeli a szerves anyagok fölhalmozódását a talajban, ami elősegíti a szén lekötését. A következő súlyos probléma, a népességnövekedés. Tekintve, hogy a Föld népessége a 20. században megnégyszereződött és hogy minden jel szerint a 21. század közepére eléri a 9 milliárdot, ez önmagában is jelentősen befolyásolni fogja az éghajlatváltozás alakulását. A kérdés az, hogy miként sikerülhet ennek a 9 milliárd embernek biztosítani a megfelelő színvonalú egészségügyi ellátást és felvilágosítást, a normális életfeltételeket úgy, hogy közben ehhez 80%-kal kevesebb foszilis energiát használunk föl? Gore ezen a ponton nem kerülheti el azt a kérdést sem, hogy vajon lehetséges-e a pillanatnyilag abszolut fogyasztásközpontú emberi psziché átállítása a racionális, gondoskodó, energiatakarékos, hulladékcsökkentő viselkedésre? Nyilvánvaló, hogy ehhez radikálisan meg kellene változtatni a jelenlegi piacpolitikát, és a termékek árában megjeleníteni az előállításuk során elhasznált energiát. Ami természetesen elsősorban politikai, sőt, világpolitikai kérdés. (A The Times alapján – O.I.) |
1828: Lev Tolsztoj születése (Jasznaja Poljana)
