17 ápr., 2019 Knausgard lesz a díszvendég

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál: április 25–28. – Millenáris

More
12 ápr., 2019 A költészet napja

Versmaraton a PIM-ben

More
08 ápr., 2019 56. Bolognai Könyvvásár

Benedek Elek és a népmesehagyomány előtt tisztelgett a magyar stand

More
28 márc., 2019 Aegon Művészeti Díj – 2019

Díjátadó est: 2019. április 8. 19 óra – Katona József Színház

More
25 márc., 2019 Libri irodalmi díjak 2019

Kiderült, hogy melyik tíz könyvre szavazhat idén a zsűri és a közönség

More

Dolgunk van ezen a világon

Szerető a fogason

Bethlen Margit: A szürke ruha
Színmű három felvonásban
Singer és Wolfner, Budapest, 1929



Gerő András sztorizott arról egy másodlagos frissességű könyvében (Szétszakított múlt, 2012), hogy a húszas évek First ladyje (azaz szerzőnk - így én fogalmaztam, most tekintsünk el attól, hogy a komrányzói rendszer miatt az igazából Horthy Miklósné volt) írt egy darabot, amiben a férj impotens és ezért megtűri a felesége mellett a szeretőket, sőt ő maga a kerítő. Na most ez egyáltalán nem így van, Gerőnek kissé zilált, szenzációhajhász a memóriája, kissé sokat látott bele a darabba.

Mely egy teljesen átlagos kamaradarab, szalondráma, nem csak mert az egyetlen helyszíne a polgári lakás szalonja, de olyan kis finomkodó is, nem történik benne semmi, csak a férj, a feleség és a családi barát zaklatott beszélgetéseiből áll. A barát szeretői szerepe kétséges, nemcsak kimondva nincs, de utalás sincs rá, még szóban sem, de így is minden világos: a férj nem pálya a csinos asszonynak, és a házibarát (aki épp annyit lóg náluk, mint egy bolyhosra koptatott köntös a fogason) régóta a szeretője, vagy régóta próbálkozik nála.

A jelenetek, mikor is mindannyian színen vannak, és a férj orra előtt évődnek (persze szolidan!) nem humorosak, pedig a szituáció olyan, inkább finomra hangoltan drámaiak. A megcsalt (?) férj lehetne komikus, tragikus alak egyaránt, de inkább semmilyen (hogy Gerő honnan szedte, hogy férfiasságában csorbát szenvedett, ezért pótszert keres az asszonynak, fogalmam sincs).

Férjével Rómában
(via huszadikszázad.hu)

Csehov megmondta már a színpadi kellékekről, hogy előbb utóbb elsülnek. Itt nekünk egy házikabátot házibarátot és egy orvost szállít le a kellékes – persze a polgári darabokhoz szükséges cseléden kívül. A házibarát konfliktust generált, az orvos pedig elhúzza majd a végén – no nem a nótát – a drámai pillanatokat: a feleség, egy hosszú, szinte rejtjelezetten a múltjukra visszautalgató veszekedést követően begyógyszerezi magát és már nem tudjuk meg, felébred-e, az orvos is tanácstalan, 1929-ben ezzel a lezáratlansággal mentek haza a nézők, mert persze azért bemutatták a darabot, bár nem hiszem, hogy az évad nagy sikere lett volna.

Nyelvezetében finomkodó, szereplői (vagyis inkább a szerző) gyakran használnak német kifejezéseket, hogy mutassák entellektüel, polgári mivoltukat. Maga a téma örök, időben és helyileg bárhová tehette volna, a kopt Egyiptomtól a csángókig, az akkori jelenbe ágyazni talán csak kényelmes volt, de nem ad semmi többletet, és mentes a korrajzok minden kritikus hangjától is. Mert az nem nagy tartalom, hogy a feleség boldogtalan, de túl erkölcsös (avagy nem eléggé erkölcstelen) hogy megszentségtelenítse a házasságát (avagy azt folytassa), ezért, bár férjét csak látszólag szereti, szakít szeretőjével (udvarlójával) és öngyi lesz.

Bovaryné és Nóra már 50-70 éve szökésben vannak, a pesti körúton viszont még mindig csak a végzet, s nem egy új élet elé térdelnek le a hősnők.

 


bethlen margit.jpg
Bethlen Margit (1882-1970)

(via mnl.gov.hu)

 

Margit asszony novellásköteteitvel is szemezgetünk, de ezekről majd egy másik alkalommal. És mert a nagy leporolások károsak az egészségre, legközelebb már tényleg frissebb könyvekről mondjuk meg  a szerintünk tutit.

Interjú

Publishing Hungary

Idén 14 könyvvásáron mutatkozik be a magyar irodalom, és ebből két helyen – Szöulban és Pozsonyban – díszvendég-ként leszünk jelen. A Londoni Könyvvásár és a Párizsi Könyvszalon magyar standja szakmai megjelenésnek adott otthont márciusban, a Lipcsei Könyvvásárra programmal készültünk, amelynek fókuszában a kortárs magyar líra állt. Kemény István Ich übergebe das Zeitalter című kötetével, illetve Kalász Orsolya és Peter Holland válogatásában fiatal költők verseivel ismerkedhetett meg a lipcsei közönség.

Schőberl Márton helyettes államtitkárt
Lafferton Kálmán kérdezi

Kritika

Élni, szike alatt

A Harcom-sorozat írója tökéletes kívülállóként tudja leképezni környezetét és saját magát, ezt a túlérzékeny, nagyravágyó, nem is túl karakán gyereket, aki később introvertált, mindenkitől távolságot tartó, saját zárkózottságától is szenvedő felnőtté válik. Knausgård mindent elmond, azt is, amit amúgy mindenki takargatna, szikével választja szét személyiségének hártyáit, miközben azon tűnődik: mindez nem én vagyok. Kíméletlenségével azonban hozzátartozóit is kiszolgáltatja, hiszen ugyan-olyan részletesen ír felesége mániákus depressziójának hullámvölgyeiről, mint ahogy arról, ahogy apjuk itta halálra magát.

Koncz Tamás könyvajánlója

Tudósítás

Örökre turisták maradunk?

Manhattanben az európai könyves akkor is turista, ha épp dolgozni van ott. Emiatt ez a beszámoló meg sem próbálja megmutatni vagy elmagyarázni, hogy milyen, hogyan működik a világ könyvszakmájának centruma. Fogalmam sincs róla, hogyan működik. Miközben úgy alakult, hogy alig több mint egy hét alatt végigültem húsznál több tárgyalást a világkönyves vezetőivel idén februárban (egy céges delegáció tagjaként), és szembe jött pár olyan nyilvánvalóság, ami a magyar szerzők számára nem biztos, hogy nyilvánvaló, de bizonyosan fontos.

Egy magyar könyves gondolatai New Yorkról

2019. I. szám

Téli könyvvásár – katalógus