Szökés, szöktetés

Pamuk, akit támadtak a kurdokkal való szimpatizálásáért, az örmény holokausztról tett nyilatkozatáért, észak-amerikai iskolázottságá-nak a török, illetve iszlám tradíciótól eltérő elemeiért, nyílt társadalomkritikát általában nem gyakorol. Lényeges eseményekre (katonai puccsokra, politikai perekre, súlyos összecsapá-sokra, konzervativizmus és modernitás megütkö-zéseire, korrupciók garmadájára, vagy akár természeti katasztrófákra) csak utal mint az egyéni sorsot magába forrasztó közösségi történésekre. Hűvös mondatainak mögöttes tartalma mégsem téveszt célt.

Tarján Tamás könyvajánlója

A velemi kertben

Ugyanakkor eszem ágában nem volt csupáncsak szórakoztató „sztori-gyűjte-ményt” összeállítani, hiszen a történetek is egyetlen célt szolgáltak: felmutatni egy embert. Korábbi beszélgető-könyveim alapján azt is tudhattam, hogy nem célom az állásfoglalás: én közvetítő vagyok a beszélő és az olvasó között. Dokumentum-regényt írok, de a leírtak nem a történte-ket, hanem a Törőcsik Mari nevű személy életét és szemléletét dokumentálják. A beszélgetéseken a kérdező feladata, hogy elindítsa, terelje a riport alanyát.

Bérczes Lászlóval Bán Magda beszélget

Rendszerváltó versek

Nagy Gáspár Öröknyár: elmúltam 9 éves című verse „vakmerően” és nyíltan már 1984-ben, a legérzékenyebb pontján vonta kétségbe a Kádár-rendszer legitimitását, ezért is emelkedhetett a forradalom emlékezetének szimbólumává. ’56-os és „56-os” versei pedig valamiképpen leképezik a magyarországi társadalom önképének változásait. Ezért a gyűjteménybe olyan dokumentumokat, interjúrészleteket, tanulmányokat is beválogattunk, amelyekből – középpontban a magyar írótársadalom szerveződésével – élményszerűen kirajzolódik a kor és korszak rendkívül mozgalmas és izgalmas története.

Pécsi Györgyi könyvajánlója

Eltitkolt történelem

Itt születtem, itt nőttem fel, és annyi érdekes történettel találkozom, ami Magyarországgal kapcsolatos, hogy nem tudok szó, illetve írás nélkül elmenni mellettük. Magyarország rengeteg dolgon ment keresztül, nemcsak az elmúlt évszázadban, hanem korábban is, és megpróbálom elmagyarázni az amerikai-aknak Magyarországot és a magyaroknak Amerikát. Számomra Magyarország nagyon fontos, és megpróbálok azért is dolgozni, hogy az amerikaiaknak is fontos legyen Magyarország.

Kati Marton íróval Fejes Imre beszélget

A szöveg „jósága”

Javított kiadás, még egyszer, utoljára. A halálos betegségével szembesülő Esterházy Péter a legelső pillanatban érzi, hogy (elnézést a kifejezésért) kísértetiesen ugyanaz vár rá, mint amikor az apja ügynökmúltjára rádöbbenő fiú történetét kellett megírnia. Az akkori megrendítő ütés nemcsak a korábbi szerepek logikáját borította föl, hanem a rég kiérlelt írói eljárásmódok radikális újragondolására is kényszerített. Hogyan kell megszólalni egy ilyen léptékű összeomlás idején? Narráció, stílus milyen pontokon bizonytalanodik tovább, mit kezdhet a szöveg a maga ornamentikájával a kikerülhetetlen műfaj, a tényrögzítő napló gépiességében?

Reményi József Tamás könyvajánlója

Olvasás Éjszakája - 2016

Az elmúlt fél évezred azt bizonyította, hogy a papíralapú könyv tartósabb, mint gondolnánk, sőt, látva az elmúlt évtizedek viharos technológiai változásait, nyugod-tan kijelenthetjük, hogy semmi sem múlandóbb a tartós adathordozónál. Ettől függetlenül a digitalizációt rendkívül fontosnak tartom, és jómagam is arra buzdítom a kiadókat, hogy fokozatosan térjenek át a folyóiratok online megjelentetésére.

Doncsev Andrást, az NKA alelnökét Lafferton Kálmán kérdezi

Atlantisz felbukkant

Tudjuk, másnap hajnalban ágyúdörgésre ébredt Budapest, a függetlenségről szőtt álomnak vége lett, s depresszió hullt azokra is, akik nem hitték – mert még hetekig nem hihették –, hogy minden, amiért felkelt itt a nép, elveszett. E rész már nem „emlékeztető”, hanem a döbbenet rögzítése inkább, krónika ugyan, de számvetés is, a mentés esélyéért való kiállás mozzanatainak tanúsítványa, s a „bevégeztetett” tapasztalatá-nak tudomásulvételi folyamata egyben. Számbavehetetlen, mi mindennek volt cselekvő részese Illyés Gyula ekkor. 

N. Pál József könyvajánlója

87. Ünnepi Könyhét

A közel 150 könyvárusító pavilon valójában ennél több résztvevő kiadót takar, hiszen jó páran „társbérletben” mutatják be újdonságaikat, vagyis közösen bérelnek standot. Ennek egyrészt – a kiadók felől – anyagi okai vannak, a szervezők részéről pedig technikaiak: egyszerűen nincs hely a rendezvény biztonságos lebonyolítása szempontjából több pavilont felállítani. A dedikáló írók száma pedig a négy nap alatt bőven meghaladja majd a pavilonokét.

Keresztury Tibort, a könyvhét igazgatóját Lafferton Kálmán kérdezi

Piros oroszlánok az ég kékjében

A mesejelleg átjárja Anna, Jonas, Nova, Ester, Benjamin és a többiek a 21. század eleje és vége között ingázó históriáját is. Anna a 12–12–12 bűvöletében él: 2012. december 12-én tölti be a tizenhatodik életévét (s mint kiderül, e nap nagy fordulatok határdátumává is válik). Vissza-visszatér az 1001-es is, magába foglalva a 12-őt, ha a két egyest összeadjuk. Utalásként Az Ezeregyéjszaka meséire, illetve arra az aggodalomra, hogy az élő természet (legalább) ezeregy fajától búcsút kell vennie a környezetkultúrára éretlen, a Földet szisztematikusan pusztító emberiségnek.

Tarján Tamás könyvajánlója

„Őrségváltás” a Millenárison

A könyvfesztiválon kiemelten hangsúlyos szerepet kap a kortárs szépirodalom és a humán tudományok újdonságainak a bemutatása. A kiadók itt szemtől-szembe találkoznak a vásárlóközönségükkel, így igyekeznek minél többet megmutatni, megismertetni kínálatukból nagyon színvonalas programok keretében. A legizgalmasabb pillanatok közé tartozik, amikor egy kötet írója vagy szerkesztője szóban „kínálja eladásra portékáját”, a könyvfesztivál három és fél napja pedig közel háromszázötven ilyen momentumot kínál a nyitott szellemű és kíváncsi magyar olvasóközönség figyelmébe.

Szabó Esztert, a könyvfesztivál igazgatóját Lafferton Kálmán kérdezi

Hétköznapi hóhérok

A szerző részéről a nekrológ mint műfajmegjelölés nem véletlen, hiszen a beszélgetések során a halálhoz fűződő érzelmek is gyakran előkerülnek, szintén mindig az adott beszélgetőpartner szovjet rendszerhez fűződő viszonyán keresztül. Így a kötetet felfoghatjuk a kommunista eszméért vagy épp az ellen küzdők, s küzdelmükbe hóhérként vagy áldozatként, de belebukó emberek halálára írt nekrológok összességeként is. Nekrológgyűjteményként, amely a „kommunista emlékezettel rendelkező emlékszomszédok” képletes vagy tényleges búcsúztatását jelenti.

Gyürky Katalin könyvajánlója

Mégis memoár

A 90-es évek elején a Magyar Rádió a megújulás hangulatában pezsgett, újjáalakultak szerkesz-tőségek, az Irodalmi Szerkesztőséghez kerültek például az egykori ifjúsági szerkesztőség dramaturgjai is többek között. Valamint átalakult a Rádió műsorstruktúrája is, rengeteg új sorozat és műsor született. Az egyik ilyen új sorozat  volt az életút-interjú a kortárs irodalom jelentős alkotóival. Ebből már több könyv is született, Bodor Ádám: A börtön szaga, Tolnai Ottó: Költő disznózsírban, Nádas Péter: Nincs mennyezet, nincs födém valamint Ferdinandy György: Robinzon úr töprengései. Ezek mind a beszélgetés-sorozat átírt változatai. De az első, Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetése volt.

Réz Pál: Bokáig pezsgőben – hangos memoár – Bán Magda könyvajánlója

Szingapúr helyett

Kounalakis asszony meggyőződéséből és felfokozott aktivitásából is következett, hogy állomáshelyén „hangsúlyosabban” képviselte az amerikai érdekeket, aktív közvetítői, szinte lobbista szerepet vállalt, vagy akart játszani. Több mint a könyv felében a magyar „helyzettel” foglalkozik: sorra veszi és kommentálja a legnagyobb vihart kiváltott intézkedéseket, jogi, alkotmányos változásokat és jellemzi a legfőbb döntéshozókat.

Gervai András könyvajánlója

Beengedni a szelet, a tücsköket


A  lépésnyi tér is kozmikussá tágul, ha a kötött formát kihívásnak és nem rabságnak tartjuk – vallja Markó Béla, akivel az Elölnézet című kötetéről, a keretek hasznáról és a kerítésépítés veszélyeiről beszélgettünk. A volt miniszterelnök-helyettes utálja a mindentudó vezéreket, a menekülthelyzetben pedig Európa értékválságát látja.

Markó Béla költővel Koncz Tamás beszélget

Akárki, bárki

Ha azonban valaki közelebb hajol a pici, kar nélküli rajzolt figurákhoz és az elbeszélésekbe írt, vergődő karakterekhez, torzó létük szánalmassága mellett a groteszkumot is érzékeli meggörnyedéseikben, töpö-rödésükben, tanácstalan hullásukban. Háy nem fogy       ki a „kis tragédiák” feljegyzéséből.

Tarján Tamás könyvajánlója

„Minden jó történet abszurd”


„Arra való az irodalom, hogy ne érezzük magunkat magányosnak, és megtapasztaljuk azt a sokszor keserű, de alapvetően mégis felemelő érzést, hogy olyan szörnyű helyzetben, mint amilyenben most éppen vagyunk, voltak már mások is; amint ezt megérezzük, helyzetünk máris kevésbé reménytelen.” Spiró Gy.: Magtár 

Spiró György íróval Bán Magda beszélget

Író a piacon

JONATHAN FRANZEN A KÖNYVFESZTIVÁL DÍSZVENDÉGE

„Jól ismert az a folyamat, hogy ha valaki befut, akkor jól csengő márkanévvé válik, s akkor bizony nem az ihlet, hanem a megrendelő és a szerződés az úr.

Tornai Szabolcs könyvajánlója

A korszellem: irónia

„A mai korszellemtől távol áll a pátosz.  Úgy látom, az irónia, sőt még inkább az önirónia fejezi ki a korszellemet és ez jól nyomon követhető a kortárs az európai irodalomban is. Én ezt nagyon kedvelem.”

Votisky Zsuzsával, a Typotex Kiadó vezetőjével az EU fordítástámogatási programjáról Szepesi Dóra beszélget

A Florian-fivérek könyvéről

A két szerző nagyon jól és élvezetesen ír, a mondatok, bármilyen súlyos témák is kerülnek elő, könnyedén, gördülékenyen visznek el minket, olvasókat az 1989 előtti időkbe, tehát térben és időben is egy jót utazhatunk, hála a két szerző írói tehetségének. Mint egy jó kis Hrabal-novellában, szerethetően elevenednek meg a testvérpár gyerekkorában élő, azóta az emlékezetbe átmentett szereplők.” Ayhan Gökhan kritikája

Egy modern nő a 20. századból

„Szeretnék látni egy konfliktusmentes párkapcsolatot. A naplóban valóban szó esik közös életük sokféle konfliktusáról, ez csak azokat fogja meglepni, akik a legendákat valóságnak hiszik, és nem hiszik el, hogy szükségtelen idealizálni valóságos embereket.” Ferencz Győző irodalomtörténésszel Gyarmati Fanni naplójáról Bán Magda beszélgetett

A pusztulás felé

Zalán Tibor íróval Koncz Tamás beszélgetett a Papírvárosról

A sikerélmény príma üzemanyag

Lakatos Levente írót kérdeztük munkáról, kikapcsolódásról és a nemzetközi pályára lépés lehetőségeiről

Nézegetni a lét hibáit

Likó Marcell (Vad Fruttik) az olvasásról

Gondolatolvasó

A tőle megszokott ironikus, szkeptikus, szókimondás helyett egészen más stílusban írta meg legutóbbi regényeit Szécsi Noémi. A Nyughatatlanok ízig-vérig tizenkilencedik századi nagyregény, amelynek folytatása, a Gondolatolvasó nemrég került a boltokba.  (Szepesi Dóra interjúja)

Az író sem okosabb a többi felnőttnél

Mivel sokkal jobban szeretem a gyerekeimet magamnál, ezért igazi boldogság, ha őket írhatom meg egy regényben. (Az ÚKP beszélgetése Nógrádi Gergely íróval)

Nem rózsaszín leányálom

Az erdélyi menyegző nem az a könyv, amit lopva, oldalanként lehet olvasni, főzés közben, vagy két megálló között. Le kell ülni, le kell lassulni hozzá, hagyni, hogy szépen húzzon be a Báthoryak bajkeverő és cselszövő világa. (Csapody Kinga kritikája)

Az a bizonyos csehovi puska

A sokáig szinte általános történetellenesség épp olyan tévedés volt, mint annak idején Nobel-díjat adni a lobotómia „feltalálójának". (Centaurival Bán Magda beszéget)

Nagy zsiványok

A kamaszkori útkeresésről szól Hartay Csaba első regénye. A kilencvenes években vagyunk, egy Szarvason élő fiú felnőtté válásának kalandokban bővelkedő, humorral és nosztalgiával teli, nagyon életközeli történetét ismerhetjük meg a könyvben. A szülőkkel és a tanárokkal meglévő éles konfliktusok az egyik oldalon, az életre szóló, ekkor szövődő barátságok a másikon, az élet értelmének néhol naivnak tűnő keresése itt, a szórakozás szinte mindent elsöprő vágya ott. És néhol csak vicces, máshol viszont veszélyes akciók, melyek szép lassan rávezetik a történet hősét a saját útjára, miközben a baráti kapcsolatokat is megszilárdítják, tartalommal töltik meg, egyedivé és különlegessé avatják. (Bedecs László kritikája)

Teremtés fél kézzel

Profán és nosztalgikus mítoszteremtő, akinek a komplexusa a múltja, és a múltja a komplexusa.

"Halandók reménye nem lehet az átok!"

Azt olvasom, hogy Juhász Ferenc, nem társítható a huszadik század egyik meghatározó beszédmódjához sem. Pedig szememben ennek éppen az ellenkezője az igaz. Kapcsolható mindahhoz a költői megszólaláshoz, amely egyrészt tudatosította a borzalmakkal teli századot, másrészt azokhoz a törekvésekhez, amelyek erőt adtak az embereknek mindennek elviseléséhez.  (Kabdebó Lóránt írása Juhász Ferenc művészetéről)

Az olvasás csapdája avagy a lírai szöveg

Általában utólag értettem meg, hogy mit miért tettem. (Borbély Szilárd íróval Bán Magda beszéget)

A nosztalgia legfeljebb kísérőzene lehet

Az utolsó reggelen és az Utolsó vacsora, mondjuk igy, szerényen, unokatestvérek. No, azért ez túlzás. Másodunokatestvérek. Keresztrefeszítés nincs benne. Igaz, katarzis sem. Vagy ha igen, nagyon is mérsékelt. Tulajdonképpen csak egy témát írok, az Éleslövészet és Az utolsó reggelen rokon mű. Másod vagy harmad unokatestvérek. (Grendel Lajos íróval Bán Magda beszélget)

Twist Olívia kapási naplója

Mondja azt valaki még egyszer, hogy nincs pénz és lehetőség a könyvekben! Ha valaki megszorul és/vagy botrányt és/vagy figyelmet akar, még mindig ehhez nyúl. Mint ahogy Szepesi Nikolett is tette.(Csapody Kinga kritikája Szepesi Nikolett Én, a szexmániás című kötetéről)

Hogyan forgatod a pennádat

2013 július 4-én leszel negyvenéves. Az egyik kérdésem, hogy szakmailag és magánemberként milyen érzésekkel tekintesz erre a szép kerek évfordulóra, a másik pedig, hogy Tarján Tamás szerint azt ígérted, készülsz valami nagy dobással ez alkalomból. Lehet már tudni, hogy miről van szó? (Orbán János Dénes íróval Kalapos Éva Veronika beszélget.)

Emlékezetpolitika

Új könyvében György Péter az Erdély-mítosz értelmezésére, terápiás célú újragondolására vállalkozik, tehát alighanem – és remélhetőleg – darázsfészekbe nyúl. Azt elemzi, hogy a Trianon okozta társadalmi sokk miféle válaszokat hívott elő a társadalomból a kultúra, a művészetek területén, és milyen nyelvi-gondolati sémákkal próbálta le és – elfedni a politikai-ideológia közbeszéd a trauma ütötte sebeket. (Szabó Gábor kritikája György Péter Állatkert Kolozsváron. Képzelt Erdély című kötetéről)

Az ember eladhatja magát, ha van, aki meg akarja venni

Gyerekkorában cipőket égetett el az óvodai cserépkályhában és szakdolgozatot írtak róla, mint magatartászavaros gyerekről – ma pedig az Ulpius-ház Kiadónál várja harmadik, Az amerikai fiú című kötetének megjelenését, amit a 84. Ünnepi Könyvhéten mutatnak be. (Csepregi János íróval Kalapos Éva Veronika beszélget.)

Ha képes hű maradni önmagához

Turczi István íróval Szabó Tibor Benjámin beszélget

A betyár Marlborót szív

A mese, mint az elbeszélés formája,  manapság újra egyre gyakoribb a világirodalomban, a kortárs magyar prózában egyaránt. A te műveid  pedig mind a bukolikus mese hangján szólalnak meg. Miért választottad és maradsz hűséges ehhez a narratívához? (Halász Margit íróval Vidróczki-kódex című új regényéről Bán Magda beszélget.)

Nem találtam fel a spanyolviaszt

A végső titok a portugál újságíró és egyetemi tanár immár ötödik, magyar nyelven megjelent könyve: akárcsak az előzőek, ez a regény is műfaja szerint „tudományos thriller", azaz hiteles tudományos információkra épített, képzelet szülte történet. Az írót a fikció és a valóság viszonyáról kérdeztük. - José Rodrigues Dos Santos íróval Kalapos Éva Veronika beszélget

A belső mozi mindig pörög

Születésnapod táján új regénnyel jelentkezel, amelynek címe a sokatmondó A mélygarázs, és az Európa kiadó újdonságaként jelenik meg. Egy történet háromszor, három szemszögből: a szerető, a férfi és a feleség szerint. Ennek ellenére egyáltalán nem a szerelmi háromszög a lényeg. Hősöd, a férfi eljutott életének abba a szakaszába, amikor számot vet életével. Veled öregszenek a hőseid?

A világ legjobbjai között

Visszatekintve az elmúlt húsz évre, úgy érzem, nagy utat jártunk be, s óriási elismerés volt mindannyiunk számára, akiknek közünk van a könyvfesztiválhoz, Peter Weidhaas tavalyi értékelése: szerinte a könyvfesztivál a maga műfajában, intellektuális kínálatában, hangulatában, miliőjében a világ legjobb öt könyvvására közé került. Zentai Péter Lászlóval, a MKKE igazgatójával Lafferton Kálmán beszélget.

A Kék az új fekete

Vannak olyan alapdarabok, amelyeknek éppúgy kötelezőnek kéne lennie a könyvespolcon, mint annak a bizonyos „kis feketének" a gardróbban, avagy Coco Chanel helyett egy kis Egressyt, mindenkinek. A Portugál és a Sóska, sültkrumpli mára a kortárs drámairodalomban olyan klasszikussá vált, mint Spiró Csirkefeje.

A holtak újabb enciklopédiája

Igazi felfedezés lassacskán megismerni egy igen jelentős életmű állomásait, és egyre pontosabb képet szerezni egy szerzői univerzum komor és súlyosan mozdulatlan belső törvényszerűségeiről. A Magvető McCarthy sorozatában ezúttal a Határvidék-trilógia második része, az Átkelés látott napvilágot, a Trilógia első darabjaként 2011-ben megjelentetett Vad lovak folytatásaként.

Nem hajléktalan-könyvet akartam

A Rükverc című regénye már a tavalyi megjelenés után is lelkes fogadtatásban részesült, de a Katona József Színház bemutatója tette teljessé a sikert. A hajléktalan mint főhős a színpadon, azt is jelenti, hogy egy félresöprendő társadalmi gond nem hagyja magát zárójelbe tenni. Ön miért választotta ezt a témát? - Kerékgyártó István íróval Bán Magda beszélget

Ki hihet neki?

Mint sokaknak, akik az életet szellemi feladatnak tekintik, Hamvas nekem is alapélmény volt. Én is hosszú éveken át éltem az igézete alatt. Iránytű volt a létezésben. Sőt, mentőöv.

Különben nincs tovább

Az ország egyetlen könyvszakmai/könyvkereskedelmi képzési központja, a Hatágú Síp Alapítvány fenntartásában működő Gutenberg Könyvkereskedelmi Szakközépiskola és a környezetében működő könyvkereskedelmi tanfolyami képzési rendszer működése 2013-ra teljesen ellehetetlenült. Az eddigi eredményekről, a krízis okairól és a lehetséges megoldásokról kérdeztük a Hatágú Síp vezetőjét, Dercsényi Szilviát.

Tanítani lehetne - Kása

Kásás Tamás. Akit nem érdekel különösebben a sport, gyaníthatóan még az is pontosan tudja, hogy – minden túlzás nélkül – a valaha élt egyik legnagyobb vízilabdázóról van szó. - Darvasi Ferenc Kritikája

1000 szó – hetvenöt százalékos nyelvtudás? – A gyakorisági szótárakról

Több évtizedes szünet után az MTA Szótári Munkabizottsága 2000-ben alakult újjá. Egyik feladata az Akadémiai Kiadónál évente megjelenő Lexikográfiai füzetek összeállítása. Az elmúlt év végén, 2012 decemberében látott napvilágot a 6. ,,füzet’’, amelyben jeles szakemberek idegen nyelveken (angol, francia, német) 15 tanulmányban ismertetik a különböző típusú magyar egynyelvű szótárakat. Fábián Zsuzsanna főszerkesztő megfogalmazásában a kiadvány célja, hogy a magyar lexikográfia, szótárírás eredményei világnyelveken is megismerhetőek legyenek. - Kiss Gábor írása

Mindenki él valamilyen országban

Mindenki él valamilyen országban Szávai Géza íróval Bán Magda beszélget

Újnális újabb

"Közös vonás csak nehezen fedezhető fel e négyféle versnyelvben, habár a nagy kérdéssel mindnyájan szembesülnek: hogyan lehet valami mást írni, mint amit a közvetlen elődök írtak, hogy lehet ma újat mondani, valami olyasmit, ami értelmet ad az írásnak?" Bedecs László írása négy fiatal költő egy-egy verseskönyvéről

Ragaszkodom a könyvekhez - beszélgetés L. Simon Lászlóval

A könyvekhez ragaszkodom. A könyvben sokkal nagyobb kifutási lehetőséget látok, mint a nyomtatott sajtótermékekben, beleértve az irodalmi, művészeti sajtótermékeket is. Azért, mert egy jól érzékelhető tendencia azt mutatja, hogy az irodalmi folyóiratokból szépen kikopnak a folytatásos regényközlések, miközben ez például a Nyugatban még evidencia volt: Móricztól Kassákig minden fontos regényt részletekben leközöltek.

A saját életem csak egy trambulin, amiről el lehet ugrani

Cserna-Szabó Andrást napokban megjelenő könyvéről, a regénykényszerről és a boldogságdémonról Csapody Kinga kérdezte

A közös történetek az érdekesek

Olyan, mintha vidéken, egy kisvárosban laknék: eljutnak hozzám az információk, de nincs személyes, mindennapi kapcsolatom az irodalmi élettel. - Bedecs László kritikussal Szabó Tibor Benjámin beszélget

Hányszor üzenjen Kossuth Lajos?

Máskor meg elméleteket gyártunk, hogy a magyar a legszebb, leggazdagabb nyelv, és mások minden szavukat tőlünk lopták. Holott nem ezért szép, hanem azért, amiért az összes többi: a maga módján, sajátosan gazdag. - Lackfi János íróval Szepesi Dóra beszélget

Mindegyik Benedict fiúba beleszerettem egy kicsit

Az ÚKP interjúja Joss Stirling angol rengényíróval.

Felnőni a számvetéshez

Kritikai kerekasztal Robert Williams Luke és Jon című regényéről. Egy 13 éves kisfiú elveszíti az édesanyját. Bármilyen segítő narratíva helyett a tényekből, az események végiggondolásából próbál eljutni a feldolgozásig. Vallomása tárgyilagos, önelemző. A Fiatal Írók Szövetségének kerekasztal-sorozata, a Kritikustusa novemberi témája Robert Williams Luke és Jon című ifjúsági regénye volt, amely ősszel jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában.

A siker, az valami más

"Ébredjünk már fel! Átfinomított agresszió nélkül nincs siker. [...]A világ mindig is sikerorientált volt, mindig voltak, akik kapkodva, gyorsan törtek sikerre, de ezt titkolták, egy kicsit szégyellték mohóságukat. És voltak akik  megfontoltan, hosszú távon gondolkodtak és lassabban léptek. A különbséget inkább abban látom, hogy sokan most harsányabban, feltűnösködve, több magamutogatással, mondhatni közönségesebb stílussal hajtanak a sikerre." Mohás Lívia pszichológussal Az agresszióról és a sikerkereső emberről című kötetéről Csapody Kinga beszélgetett

Madárasszony legendáriuma

"A felnőtté válás, az identitáskeresés egyik természetes lépcsőfoka, hogy elindulunk saját múltunk felé. Eljön az idő, amikor már nem legyintünk az öregek meséire, hanem leülünk a lábaikhoz, és hallgatjuk őket. Amikor nem megyünk el a bezárt és lefüggönyözött ajtók mellett, hanem benyitunk a kulcsra zárt szobákba. Amikor úgy érezzük: önmagunk meghatározásához meg kell ismernünk anyáink, apáink történetét." Miklya Luzsányi Mónika írása Finy Petra regényéről

A szubjektumról, tudományos objektivitással

" ... a társadalmi berendezkedéseket és a kulturális beágyazottságokat is szem előtt tartva széleskörűen tárgyalják az opportunizmuson és populizmuson túllépő, vagy azokkal hol jól, hol rosszul játszó, tömegbázist teremtő (s nem ritkán azt le is építő) hatalmi magatartásformákat, a maga műfajában egyedülálló könyvet adva kezünkbe." Luzsica István kritikája a Karizma és hatalom című kötetről.

ÚKP 2017/1. (LEGFRISSEBB LAPSZÁMUNK OLVASÁSÁHOZ KATTINTSON A KÉPRE!)

 

UKP 2017 1 hatter