Április 21–24. között huszonharmadik alkalommal rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjeszők Egyesülése a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. A közkedvelt tavaszi könyvünnep az idei évtől egy dologban biztosan különbözni fog a korábbi évektől: Zentai Péter László igazgató tavaly őszi visszavonulása után Szabó Eszter személyében új vezető szab irányt a legnagyobb hazai könyves seregszemlének.
Hány országból, hány kiállító vesz részt az idei könyvfesztiválon?
Az idei Könyvfesztiválon 24 ország képviselteti magát, a három és fél nap alatt közel 600 résztvevő vendég, művész, író, tudós író-olvasó találkozókkal, dedikálásokkal, felolvasásokkal, koncertekkel, kiállításokkal várja a közönséget, valamint 150 kiállító színes könyvkínálattal. A programok során csaknem 190 könyv kerül bemutatásra.
A szokásosan rendkívül gazdag programkínálatból melyeket ajánlja a nagyközönség figyelmébe? Milyen szakmai tanácskozások, előadások várják a könyvszakma képviselőit?
A Könyvtáros Klubban és az ifjúsági könyvkiadók programjaiban is központi téma az olvasásnépszerűsítés a kamaszolvasók körében: a külföldi ifjúsági irodalmi trendek, vagy konkrét fantasy, naplóregény, irodalomtörténeti könyvek ismertetésén keresztül, esetleg rendhagyó irodalmi óra keretében. Emellett szombaton várunk olyan diákcsoportokat, akik kedves olvasmányaik szereplőinek alakját, ruháit magukra öltve jelmezeikkel és előadásukkal népszerűsítik az olvasást! A legtöbb szavazatot elért diákcsoportokat könyvcsomagokkal jutalmazzuk az Athenaeum, a Betűtészta, a Főnix Könyvműhely, a Kossuth Kiadó, a Manó Könyvek, a Móra, a Pozsonyi Pagony és Tilos az Á jóvoltából. A gyermekeknek kiállított külön szekció, a Gyerek(b)irodalom a gyermekkönyvek bemutatása mellett, színes programokkal – bűvészbemutatóval, bábelőadással, felolvasó-, és papírszínházzal, a gyermekjogokat megismertető játékos foglalkozásokkal, kézműveskedéssel – várja a családosan kilátogatókat a Millenáris D épületében. Az Európai Írótalálkozón az irodalmi díjak és pályázatok szerepéről, a siker és az irodalmi kvalitás összefüggéseiről beszélgetnek különböző nemzetek írói, valamint többek között téma lesz a növekvő Kelet-Nyugat, Észak-Dél megosztottság Európában. A könyvfesztivál második napján, péntek este a Kis Könyves Éjen közel 30 budapesti és vidéki könyvesbolt szervez saját stílusához illő kulturális programot számos külföldi kulturális intézettel partnerségben. Ebben az évben is jelen lesz az első könyvfesztivál óta a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által szervezett, évente többszáz szakmabélit megmozgató Könyvtáros Klub nagyon sokrétű programkínálattal, illetve az immár tizenhatodik alkalommal megrendezésre kerülő Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára idén is 18 országból jönnek el fiatal írók, hazánkat Totth Benedek képviseli. Ismét csatlakozik hozzánk előadásaival a Magyar Műfordítók Egyesülete, amely többek között két nagyon népszerűnek ígérkező programot is tart, melyen a Magyarról fordítók klubja a Borbély Szilárd Nincstelenek című könyvének fordításáról folytat eszmecserét, illetve Nádasdy Ádámmal a Dante Isteni színjáték újrafordításáról beszélgetnek. A B csarnok galériáján neves művészkönyvalkotók, illusztrátorok kiállítása tekinthető meg. A lista végtelen…
Ki kapja a Budapest Nagydíjat és mely országot köszönthetjük díszvendégként a Millenárison?
A könyvfesztiválon április 22-én, a Föld napján minikonferenciát szervez a Noran Libro Kiadó a globális felmelegedésről, ahol Jostein Gaarder díszvendég-író tart előadást Etika a jövőért címmel. A vendégünk regényeiben, így a most magyarul megjelent Anna világában is a környezetvédelem legsúlyosabb kérdéseivel foglalkoznak a szereplők. Gaardert a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagjai által javasolt írólistáról az Egyesülés elnöksége szavazással választotta ki mint díszvendég-írót. Az író első számú bestsellere, a Sofie világa 60 különböző nyelven látott napvilágot, eddig eladott példányszáma elérte a 40 milliót. Film, valamint számítógépes társasjáték is készült belőle, 1995-ben ebből a könyvből adták el a legtöbbet a világon. Hasonló érvek győzhették meg az ő személyére voksolókat.
Az elmúlt évek során sok messzi ország kultúrájával ismerkedhettek a látogatók, így Kanada, Kína vagy Törökország is volt már kiemelt vendége a fesztiválnak, de az is fontos, hogy közelebbre is tekintsünk, a szomszédainkat is megismerjük például minél több könyv fordításán keresztül. A Szlovák Irodalmi Információs Központ – amelynek feladata a szlovák szerzők hazai és külföldi megismertetése – a SLOLIA Alapban elkülönített pénzből, pályázat útján támogatta körülbelül 30 szlovák mű és 6-8 folyóirat magyar nyelven való megjelenését kifejezetten az idei Könyvfesztiválra. Ezzel alkalom nyílik arra, hogy a magyar kiadók tudomást szerezzenek a szlovák fordítástámogatás létezéséről, megismerkedjenek a folyamattal és éljenek a lehetőséggel, hogy a szlovák irodalom ismertebbé váljon a magyar olvasók körében, ezáltal kiderüljön, milyen piaca van a szlovák szerzők műveinek Magyarországon. A díszvendégség 45 programja között történelmi, valamint kiadói-fordítói kérdéseket megvitató szlovák-magyar kerekasztal-beszélgetések, és számos könyvbemutató – kortárs költészeti és prózai antológiák, mesekönyvek, szakácskönyv, esszékötet – szerepelnek. Emellett lesznek gyerekeknek interaktív zenés előadások, valamint dzsesszkoncert és közép-európai zenés irodalmi kabaré is.
Mit remél, milyen látogatottságra számít az idei évben?
A könyvfesztiválon kiemelten hangsúlyos szerepet kap a kortárs szépirodalom és a humán tudományok újdonságainak a bemutatása. A kiadók itt szemtől-szembe találkoznak a vásárlóközönségükkel, így igyekeznek minél többet megmutatni, megismertetni kínálatukból nagyon színvonalas programok keretében. A legizgalmasabb pillanatok közé tartozik, amikor egy kötet írója vagy szerkesztője szóban „kínálja eladásra portékáját”, a könyvfesztivál három és fél napja pedig közel háromszázötven ilyen momentumot kínál a nyitott szellemű és kíváncsi magyar olvasóközönség figyelmébe, amire alapozva idén is többtízezer látogatóra számítunk.
Az interjút Lafferton Kálmán készítette
