Publishing Hungary

 

Idén hány millió forintot biztosít a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Publishing Hungary program számára, hogy népszerűsítse a magyar könyvkultúrát külföldön?

2019-ben 160 millió forint keretösszegből gazdálkodik a Publishing Hungary program, amelynek nagyobb részét, 140 millió forintot fordít a külföldi könyvvásárok magyar jelenlétének megszervezésére, illetve a külföldi magyar kulturális intézetek és a külképviseletek által szervezett irodalmi programok támogatására.

Milyen szakmai szervezetek segítik a Publishing Hungary program munkáját?

Szoros kapcsolatban vagyunk a Petőfi Irodalmi Múzeummal, velük együttműködésben dolgozzuk ki a külföldi könyv-vásári megjelenéseinket. Együttműködünk továbbá a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével, a balatonfüredi Magyar Fordítóház Alapítvánnyal, illetve azokkal a könyvkiadókkal, ügynökségekkel, amelyek a magyar irodalmi művek külföldi eladásával foglalkoznak.

Mely nemzetközi könyvvásárokon mutatkozik be a magyar könyvkultúra, hol leszünk díszvendég ország, kik fogják képviselni hazánkat?

Idén 14 könyvvásáron mutatkozik be a magyar irodalom, és ebből két helyen – Szöulban és Pozsonyban – díszvendég-ként leszünk jelen. A Londoni Könyvvásár és a Párizsi Könyvszalon magyar standja szakmai megjelenésnek adott otthont márciusban, a Lipcsei Könyvvásárra programmal készültünk, amelynek fókuszában a kortárs magyar líra állt. Kemény István Ich übergebe das Zeitalter című kötetével, illetve Kalász Orsolya és Peter Holland válogatásában fiatal költők verseivel ismerkedhetett meg a lipcsei közönség. Ugyancsak itt volt a bemutatója Forgách András Élő kötet nem marad című könyve német fordításának a szerző jelenlétében. Áprilisban a HUBBY és a Magyar Gyerek-irodalmi Intézet, valamint a Mesemúzeum együttműködésével készülünk a Bolognai Gyerekkönyv-vásárra egy magyar nemzeti standdal, a-melyen közel 15 magyar gyerekkönyvkiadó reprezentálja a legfrissebb könyvtermését. A standot magyar népmeséket illusztráló kortárs grafikák díszítik. Május folyamán Prágában és Varsóban, valamint Szkopjéban népszerűsítjük könyvvásárokon a magyar irodalmat, és mindhárom esetben az adott nyelven frissen megjelent magyar művek szerzőit hívjuk meg, például a macedón fővárosba mások mellett Szvoren Edinát és Majoros Sándort. Júniusban a Szöuli Könyvvásáron 6 magyar szerző és 5 könyvkiadói szakember képviseli hazánkat. Idén két új könyvvásári helyszínen is tervezünk magyar jelenlétet: Madridban és Montreálban. Az év második felében a Frankfurti és a Szlovén Könyvvásárra készülünk irodalmi programokkal, valamint a pozsonyi Bibliotéka könyvvásár díszvendégeként egy erőteljesebb magyar irodalmi reprezentációban gondolkodunk.

Mekkora standdal, milyen programokkal lesz jelen Magyarország a világ legnagyobb könyvmustráján, a Frankfurti Könyvvásáron?

A Frankfurti Könyvvásár standját a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése állítja és működteti, a Publishing Hungary az irodalmi programokért felelős, amelyek a tavalyi évhez hasonlóan a vásár pódiumain, német kulturális újságírók közreműködésével zajlanak majd, és a német kiadók gondozásában megjelent magyar könyvcímekre épülnek.

Hol lesz idén Magyar Kulturális Évad, milyen könyves rendezvényekre kerül sor?

A 2019. esztendő igen gazdag kulturális évadokban. Már tavaly megkezdődtek a nyugat-balkáni országok közül Szerbiában a magyar kultúrát reprezentáló rendezvények. Idén továbbhaladunk a régióban, és magyar kulturális hetekre kerül sor Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Koszovóban és Albániában is. Az észak-macedóniai programsorozat keretében standdal leszünk jelen a Szkopjei Könyvvásáron. Számos kötet jelenik meg ez alkalomból, például Bartis Attila Nyugalom, Kiss Noémi Sovány angyalok, vagy Bagossy László A sötétben látó tündér című könyve, valamint egy Ady Endre verseiből válogatott antológia.
A szomszédos régió mellett távolabbi, ám külpolitikai, külgazdasági stratégiánk szempontjából hasonlóképpen fontos országokban szervezünk idén kulturális évadot: így a távol-keleten Dél-Koreában, Japánban és a Kínai Népköztársaságban vagyunk jelen, míg a közel-keleten éppen március közepén nyitotta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kulturális évadot Izraelben.

Milyen kommunikációs stratégiával, milyen kiadványok megjelentetésével kívánják a Publishing Hungary program minél sikeresebb megvalósulását elérni?

Célunk, hogy elsősorban az adott nyelv-területen, abban az országban legyen médiamegjelenése a programjainknak, ahol a könyvvásár zajlik. Segítségünkre vannak a magyar irodalmat angolul, franciául, németül és spanyolul népszerűsítő honlapok. A külföldön megvalósuló számtalan értékes és minőségi kulturális program hazai kommunikációját véleményem szerint érdemes javítani, ezen a közeljövőben egy kulturális diplomáciai honlap fejlesztésével szeretnénk segíteni, amely többek között a külföldi rendezvényekről is hírt adna. A Publishing Hungary program irodalomnépszerűsítő munkáját a magyar irodalmat bemutató szóróanyagokkal, katalógusokkal, fordításrészleteket közlő antológiákkal segítjük.

Idén 3. alkalommal adja át a külgazdasági és külügyminiszter a Balassi műfordítói nagydíjat. Mi volt a céljuk a díj megalapításával?

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2017-ben alapított díjának célja, hogy a magyar állam eképpen is elismerje a kiemelkedő műfordítói teljesítményeket, amelyeknek köszönhetően a külföldi olvasók saját anyanyelvükön ismerhetik meg a klasszikus és kortárs magyar irodalom kiváló alkotásait. Ez az első magyar állami díj a szakterületen. 2017-ben Adan Kovacsics, a magyar irodalom spanyol nyelvű tolmácsolója, 2018-ban Vickó Árpád szerbiai műfordító vehette át a Balassi műfordítói nagydíjat.

A jövőben milyen nyelvterületek felé kíván nyitni a magyar kulturális diplomácia?

A 2018-as évet értékelve úgy látom, a spanyol, illetve portugál nyelvterületen kevesebb magyar irodalommal kapcsolatos program, könyvmegjelenés volt, holott amellett, hogy két fontos európai célországról van szó, ez a két nyelv a kulcs Latin-Amerikához is, ahol diplomáciai és gazdasági kapcsolataink is dinamikusan fejlődnek, köszönhetően a déli nyitás külpolitikai stratégiájának. Ezt a fejlődést érdemes kulturális diplomáciai eszközökkel is segíteni. Emellett továbbra is nagy kihívásnak tekintjük az angol nyelvterületet, amelyre a hatalmas verseny miatt nehéz betörnie a magyar szerzőknek, hazai alkotásoknak.

Lafferton Kálmán

ÚKP 2019/4. (LEGFRISSEBB LAPSZÁMUNK OLVASÁSÁHOZ KATTINTSON A KÉPRE!)

 

UKP 2019 12 hatter