Csődvédelmet kért az Ulpius-ház kiadó, ezt hétfőn jelentették be a cég dolgozóinak – erősítette meg az erről szóló sajtóhíreket a kiadó kommunikációs vezetője kedd este. Galambos Ádám elmondta, hogy a csődvédelem elsődleges célja az időnyerés, hogy meg tudják menteni a kiadót.

A kommunikációs vezető beszámolt arról, hogy a csődvédelmet hétfőn jelentették be a kiadó alkalmazottainak a cég ügyvédje és az új ügyvezető jelenlétében. Mint mondta, ő tanácsadóként segíti az Ulpius-ház munkáját, így a hétfői értekezleten nem volt jelen, nincs pontos információja arról, hogy mi hangzott el.

Galambos Ádámnak arról sincs tudomása, hogy a kiadó mekkora adósságot halmozott fel és miért most kérte a csődvédelmet. Személyes véleménye szerint az elmúlt évek túl gyors ütemű terjeszkedése, valamint a könyvpiacot sújtó válság együttesen sodorhatták a kiadót a mostani nehéz helyzetbe. Hozzátette: a csődvédelemmel időt nyerhetnek, és később szerényebb keretek között, akár néhány bolt bérleti jogának visszaadásával tovább működhetnek.

Az MTI kedden többször is megpróbálta elérni Kepets Andrást, az Ulpius-ház tulajdonosát, de nem sikerült elérnie. Galambos Ádám megjegyezte, hogy ő sem tudott beszélni az eddigi vezetővel. A kiadó boltjai hétfő óta leltár miatt zárva tartanak. Az MTI-nek kedd este a Mammutban és a Pozsonyi úton működő boltokat sikerült telefonon elérnie, az üzletekben azt az információt adták, hogy reményeik szerint péntek reggel kinyithatnak.

Az Ulpius-ház csődvédelméről az index.hu és a hvg.hu is hírt adott. Utóbbi idézte fel a kezdeteket, hogy az Ulpius-ház a 90-es években lényegében egyszemélyes kiadó volt: Kepets András egy hátizsákkal járta a kiadott könyvekkel a boltokat. „Ebből nőtt ki az a cég, ami az utóbbi években meglehetősen agresszív üzletpolitikát folytatott: szinte csak sikerkönyveket adtak ki. Így például A szürke ötven árnyalata, Frei Tamás: 2015, Vass Virág-könyvek, Mészöly-életrajz, de említhetjük Szepesi Nikolett nagy botrányt kavart visszaemlékezéseit is” – írta a hvg.hu.

A portál arról is beszámolt, hogy a kiadó hatalmas példányszámban küldte piacra a köteteit, állítólag A szürke ötven árnyalata 200 ezer példányban jelent meg, miközben egy-egy könyvkiadónál az 5-10 ezres példányszám is kivételszámba ment. Ezzel azonban a nem elég jól fogyó címek óriási veszteséget voltak képesek termelni. Kepets András ráadásul a válság ellenére is rendre nyitotta meg az új könyvesboltjait: 2012-ben hat, 2013-ban újabb hat, 2014-ben pedig két új üzlethelyiséget nyitott a cég. A magyar könyvpiacon az volt az általános trend, hogy a terjesztők kebelezték be a kiadókat, az Ulpius viszont ellenkező utat igyekezett bejárni: saját terjesztői és bolthálózatot szervezett.

Közben a kiadóhoz szerződött írók közül évek óta többen is panaszkodtak a honoráriumok kifizetésének csúszása miatt, tavaly – részben emiatt – több szerző, köztük Fejős Éva is elpártolt és elszerződött az Ulpiustól a hvg.hu írása szerint.

A portál cikke kitér a cég mérlegadataira is: az Opten cégadatbázis adatai alapján a 2009-től folyamatosan növekvő, 2013-ra 1,51 milliárdos bevétel, 100 milliós adózott eredmény is egyre nőtt, 2013-ban 109 millió forintra rúgott. A cég kötelezettségei ugyanakkor szintén nem voltak alacsonyak: 2012-ben egymilliárd forintnál is többel tartozott az Ulpius-ház, ez az összeg 2013-ra 956 millió forintra csökkent. A cég 86 embert foglalkoztatott.

Az index.hu arról is beszámolt, hogy a nyilvános cégadatokban mostanra az olvasható, hogy az Ulpius-ház Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. március 10-én az eddigi székhelyét a Thurzó utcából áthelyezte a Szent István körút 18. alá, három telephelyét (a Szent István körút 18., a Kolosy tér 1. és a Margit körút 1. alatt egyébként az Ulpius bolthálózat három címeként bejegyzetteket) pedig töröltette.

Csődvédelem alá került az Ulpius-ház kiadó

A Fővárosi Törvényszék elfogadta az Ulpius-házKönyvkiadó csődeljárás iránti kérelmét, ezért a könyves céget a bíróság további döntéséig fizetési haladék illeti meg – olvasható a szerdán megjelent Cégközlönyben.

Az MTI információi szerint az Ulpius-ház tulajdonosi taggyűlése Viczián Andrást bízta meg az ügyvezetői feladatok ellátásával. Az MTI kereste a megbízott ügyvezetőt, ő azonban nem kívánt nyilatkozni.

Az MTI megkeresésére Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója elmondta, hogy a könyvszakmai szervezetet is meglepte az Ulpius-ház Könyvkiadó csődeljárás iránti kérelme, hiszen olyan sikereket adott ki, mint A szürke ötven árnyalata-sorozat. Az igazgató hangsúlyozta, hogy mivel a MKKE a témában nem tartott tanácskozást, ezért a magánvéleményét és nem a szervezet álláspontját tudja csak elmondani.

„Nem könyvszakmai rendszerhibáról beszélünk, nem egy láncreakció kezdetét látjuk” – mutatott rá Zentai Péter László, aki szerint alapvetően hibás üzletpolitikai és szakmai döntések vezethettek a kiadó megrendüléséhez. Hozzátette, hogy meglepte a cég anyagi helyzete, ugyanakkor utaltak jelek a problémákra: az Ulpius-ház például nem jelentkezett a könyvszakma legnagyobb rendezvényére, a budapesti nemzetközi könyvfesztiválra sem.

Az igazgató szerint a kiadó főként a könnyű, szórakoztató műfajokra fordította energiáit, „pénzt akartak keresni”.

„Csak a kívülálló gondolják, hogy ez egy könnyű terep. Épp ellenkezőleg: itt van a legnagyobb verseny” – fogalmazott Zentai Péter László, hozzátéve, hogy a nagy példányszámokban és nagy haszonnal eladható könyvek kiadási jogai rendkívüli magasak, hiszen óriási licit folyik értük. Az igazgató rámutatott: a nagy befektetés mellett a kockázat is jelentős, hiszen nem minden kötetből lesz „aranytojást tojó tyúk”.

Az óriási példányszámok és az ebből keletkező remittenda, valamint a jelentős marketingköltségek egyaránt csökkenthették az Ulpius mozgásterét, amely így egyre nagyobb akciókat hirdetett az eladhatatlannak bizonyult, raktáron maradt kötetekből. „Ilyen értelemben az Ulpius nem példaadó, jó szereplője a könyvpiacnak” – vélekedett az igazgató, hozzátéve, hogy az „egyet fizet, kilencet kap” típusú akciók az egész szakma számára károsak.

Az igazgató valószínűsítette, hogy ilyen jellegű kereskedelmi politikához a kereskedő cégek nem voltak partnerek, ezért kezdett az Ulpius-ház gyors terjeszkedésbe, nyitott újabb és újabb üzleteket, amelyeknek fenntartása szintén jelentősen növelhette a költségeket.

(MTI – Fotó: Mohai Balázs)