Az Aegon Magyarország Zrt. budapesti székházában megtartott sajtótájékoztatón Zatykó Péter elnök-vezérigazgató bejelentette, hogy az idei jubileumi díjat Péterfy Gergely Kitömött barbár című nagyregényének ítélte a zsűri. Az Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb, független magánalapítású díja, az előző év legjelentősebb, magyar nyelven megjelent kortárs szépirodalmi alkotását ismeri el.
„Nagyon nagy öröm számomra, hogy amikor a magántőke sosem látott mértékben vonul ki a kultúrából, az Aegon Magyarország továbbra is változatlan feltételekkel támogatja a minőségi magyar irodalmat, és hozzájárul ahhoz, hogy új, olvasni szerető generációk nőjenek fel. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy az Aegon Művészeti Díj mára már igazi rangot vívott ki magának a magyar kulturális életben. Ha néhány ezer új olvasót sikerült szereznünk, akkor már nem volt hiábavaló a munkánk.” – mondta Zatykó Péter. Az elmúlt tíz évben több mint háromszázmillió forintot költött a társaság a díjra.
Winkler Nóra a bejelentés előtt elmondta, hogy az Aegon Művészeti Díj kapcsán nagyon sok érdekes programot és pályázatot indítottak el az elmúlt években. Ezek közül az egyik legfontosabb az irodalmi Óravázlatok, amelyek a díjazott könyvekhez készített kreatív, interaktív anyagokkal együtt nagyban segítik a magyar tanárokat abban, hogyan lehet ezeket a műveket jól tanítani és megszerettetni. A Margófesztivállal, az Élet és Irodalommal, a minőségi női magazinokkal folytatott nyitott, jó hangulatú együttműködésük révén pedig egyre szélesebb körben sikerül megismertetniük a díjnyertes műveket és a szerzőket.
Egy könyv megjelentetését is tervezik az elmúlt tíz év díjnyertes szerzőinek fotóanyagával, érdekes háttér információkkal, valamint portéfilmeket forgatnak a díjazottakkal, amelyekből részleteket mutatnak be az április 8-i Katona József Színházban sorra kerülő díjátadó gálaesten.
„Gyakorlott hosszútávfutó vagyok, de most hogy befejeztem a könyvet, hihetetlen fáradt vagyok. Költői túlzás, hogy tíz éven át szorgalmasan körmöltem a denevérek látogatta dolgozó szobám pókhálós könyvespolcainak homályában a könyvemet, de valóban tíz évig dédelgettem a tervemet és az utolsó három évben írtam meg azt a szöveget, amely végül előállt. Végtelen megtiszteltetés és óriási öröm számomra, hogy ezt a díjat megkaptam. A díjat az teszi különösen fontossá a számomra, hogy a zsűri mindenfajta külső nyomástól függetlenül hozza meg a döntését, amely kizárólag az ő értékítéletét tükrözi.” – nyilatkozott Péterfy Gergely a díj bejelentését követően.
Fotó: Valuska Gábor
_______________
PÉTERFY GERGELY
Márai- és Mészöly Miklós-díjas író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár. 1966-ban született Budapesten. Testvére Péterfy Bori színésznő. Az ELTE latin–ógörög szakán szerzett diplomát 1993-ban. 1994-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanít, 2005-től adjunktus a filozófiatörténeti tanszéken. 1998–2000 között a TV2 havonta jelentkező kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szerkesztője és műsorvezetője. Mintegy száz interjút és dokumentumfilmet készített. ’91 óta publikál novellákat, eddig négy regénye jelent meg.
A zsűri:
SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY (a zsűri elnöke)
Széchenyi díjas irodalomtörténész
BAZSÁNYI SÁNDOR
irodalomtörténész, kritikus
KÁROLYI CSABA
irodalomkritikus, szerkesztő
KERESZTESI JÓZSEF
szerkesztő
NAGY GABRIELLA
szerkesztője, produkciós vezető
SALY NOÉMI
műfordító, szerkesztő, múzeológus
REMÉNYI JÓZSEF TAMÁS
szerkesztő, kritikus
SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY, a zsűri elnöke:
Szegedy-Maszák Mihály Széchenyi díjas irodalomtörténész, az MTA és az Academia Europaea (London) tagja, az Indiana University (USA) és az ELTE emeritus professzora, a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság Magyar Tagozatának és a Füst Milán Fordítói Kuratóriumnak elnöke, az MTA Zenetudományi Munkabizottságának tagja, a Hungarian Studies folyóiratnak, a Tegnap és ma kortárs magyar irodalommal foglalkozó sorozatnak és A magyar irodalom történetei (1907) három kötetének szerkesztője. Harmadmagával irányítja Kosztolányi műveinek kritikai kiadását. Literary Canons: National and International (2001) című munkája mellett tizenhét önálló magyar nyelvű könyvet írt, közöttük Kemény Zsigmond, Ottlik Géza, Márai Sándor és Kosztolányi Dezső munkásságát elemző monográfiát. Társszerkesztője volt a Epoche – Text – Modalität (1999) és a Der lange, dunkle Schatten: Studies zum Werk von Imre Kertész (2004) tanulmánykötetnek. A regényelméletről, a fordításról és a művészetközi tanulmányokról írt tanulmányait angolul, franciául, németül, lengyelül, szlovákul és kínaiul is kiadták.
BAZSÁNYI SÁNDOR:
Bazsányi Sándor az ELTE BTK magyar-esztétika szakán végzett, ugyanitt szerezte doktori fokozatát is. A PPKE BTK Művészettudományi Intézetének Esztétika Tanszékén oktat. Leginkább a huszadik századi és kortárs magyar irodalommal, valamint az irodalom, a képzőművészet és az építészet kapcsolósásaival foglalkozik. Kritikái, esszéi többek között a 2000-ben, az Alföldben, a Beszélőben, az Élet és Irodalomban, a Holmiban, a Jelenkorban, a Kalligramban, a Kritikában és a Műútban jelentek meg. Hat önálló kötettel rendelkezik, a legutóbbi három: „Fehéret, feketét, tarkát…”. Változatok az iróniára (2009); „… testének temploma…”. Erotika, irónia és narráció Nádas Péter prózájában (2010); Wesselényi-Garay Andor építésszel közösen: Kettős vakolás. Terek – szövegterek (2013).
KÁROLYI CSABA:
Károlyi Csaba irodalomkritikus, szerkesztő. Az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese. 1962-ben született Debrecenben. 1986-ban végzett az ELTE bölcsészkarán. 1989-1999 közt a Nappali ház irodalmi és művészeti szemle felelős szerkesztője volt. 1993-94-ben a JAK-füzetek szerkesztője, 1994-97 közt a József Attila Kör (JAK) elnöke volt. 1994-ben szerkesztésében jelent meg a Csipesszel a lángot. Tanulmányok a legújabb magyar irodalomról című kötet. 1996 óta az ÉS könyvkritika rovatának szerkesztője, 2009-től a lap főszerkesztő-helyettese. Több mint húsz éve tanít az ELTE Esztétika Tanszékén. Kötetei: Ellakni, nézelődni (esszék, kritikák, 1994), Lepkeháló (kritikák, tanulmányok, 1998), Non finito (irodalmi beszélgetések, 2003), Nincs harmadik híd (irodalmi kritikák, 2014). 2006 óta irodalmi beszélgetéseket készít a Klubrádió Szabad a pálya! című sorozatában. 2009 óta szervezője és moderátora az ÉS-kvartett kritikai beszélgetéssorozatnak, melynek az Írók Boltja ad helyet.
KERESZTESI JÓZSEF:
Egerben született, 1970-ben. Gyermek- és ifjúkorát Gyöngyösön töltötte, itt is érettségizett. 1989 és 1994 között magyar-művelődésszervezés szakra járt a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, 1993-tól 1998-ig a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem művészettudomány szakos hallgatója volt. 1998-tól 2000-ig a Déli Felhő című pécsi irodalmi-kulturális folyóiratot szerkesztette. 2001 szeptemberétől 2007 szeptemberéig a pécsi Jelenkorfolyóirat szerkesztőjeként dolgozott, azóta szabadúszó.
NAGY GABRIELLA:
Az ELTE Bölcsészkarán végzett magyar-esztétika szakon. Hét évig volt magyartanár, tizennyolc évig szerkesztő és irodalmi programok szervezője a Műcsarnokban. Jelenleg a Litera irodalmi portál felelős szerkesztője és produkciós vezetője. Három könyve jelent meg eddig: Vállalok bérbe sírni (versek, Palatinus, 2000), Idegen (regény, Palatinus, 2003), Üvegház (regény, Palatinus, 2013). Számos kötetet jegyez szerkesztőként vagy társszerkesztőként (Eufória – irodalmi bedekker, Eurovízió, Mátyás-ponyva stb.), számolhatatlan rendezvény létrehozója (JAK-hajó, Szextett – Kritikai beszélgetéssorozat, Légyott – Irodalmi orfeum, Litera-előszilveszterek stb.) Szerkesztette a Törökfürdő folyóiratot, a kezdetektől máig az Alibi – hat hónapra könyvsorozatot, dolgozott az MTV Kulissza című műsorában, az 5K Központ kreatívírás-tanára. A József Attila Kör (tiszteletbeli) és a Szépírók Társasága tagja. Munkáját Greve- (2003), Bródy- (2004) és a Pro Literatura-díjjal (2005) jutalmazták.
SALY NOÉMI
Saly Noémi a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett magyar-francia szakon, doktori disszertációját Flaubert Szent Antal megkísértése című művéről írta. Dolgozott középiskolában és nyelviskolában, volt kollégiumi tanár a SOTE egyik nagy kollégiumában, majd 12 évig adjunktus a JATE francia tanszékén, ahol 19. és 20. századi irodalmat tanított. Ezekben az időkben fordítással is foglalkozott, olyan tudósok könyveinek magyarra ültetése fűződik a nevéhez, mint Marcel Mauss, Claude Lévi-Strauss, Mircea Eliade, André Comte-Sponville, George Vajda és Colette Sirat. 1996 óta kutatja a budapesti kávéházak történetét, kilencedik éve a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa. Azóta már csak Budapest és a magyar vendéglátás történetével foglalkozik, ezekről nyolc kisebb-nagyobb kötete és kéttucatnyi cikke jelent meg, könyveket és könyvsorozatot szerkesztett, kiállításokat rendezett, filmek készítésében vett részt. A Budapest folyóirat olvasószerkesztője. Időnként esszéket, sőt olykor kisprózát is ír, ezek nyomtatásban főként az Alibi, a Napút és a Kortárs folyóiratokban, illetve a Literán láttak napvilágot.
REMÉNYI JÓZSEF TAMÁS
szerkesztő, kritikus
Az ELTE bölcsészkarán szerzett magyar-orosz szakos tanári diplomát 1973-ban. 1975-től a Kritika munkatársa, 1979-től 1983 végéig a Mozgó Világ rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese. 1984-től másfél évtizedig a Filmvilág olvasószerkesztője, kisebb kitérővel: 1989 őszétől az induló Magyar Napló főszerkesztő-helyettese, illetve főszerkesztője 1992-ig. A legutóbbi években a Holnap, a Palatinus és a Kossuth könyvkiadók munkatársa.1999-től kilenc éven át gondozta a Magyar Rádió Első közlés című versműsorát, néhány évig a Rádió irodalmi szerkesztőségét vezette. Az elmúlt harminc évben különböző szakmai kollégiumok, kuratóriumok (Artisjus, Magyar Könyv Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap, Sziveri Társaság, Békés Pál-díj kuratórium) tagja. A kortárs magyar irodalommal foglalkozó írásaiból két gyűjteményt jelentetett meg (Sinistrától Ibusárig, 1998; Zsurnál, 2007). Tarján Tamással közösen egy műelemzés-kötetet (Magyar irodalom, 1945-1995), valamint hét kötetnyi irodalmi paródiát jegyez. 1998-ban Pro Literatura-díjat, 2002-ben József Attila-díjat kapott.
