Meghalt Csoóri Sándor költő, író, esszéíró

Életének 87. évében meghalt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn az MTI-vel. Az alkotót hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál hétfő kora hajnalban. A kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti. Csoóri Sándor életében a nemzet lelkiismerete volt – fogalmaz az MTI-hez eljutatott közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

„Csoóri Sándor halálában ott a magyarok gyásza és ott a magyarok hálája az egyszeriért, a megismételhetetlenért, ott az elmúlt keserves történelmi kor vége, és ott a reményekkel s küzdelmekkel is teli új kor kezdete is. Legyen erőnk és kitartásunk búcsúzni az embertől s vállalni az életművet” - áll a dokumentumban, kiemelve: Csoóri Sándor „az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét” hagyta az utókorra, "végiggondolni az ő gondolatait és végigmenni az ő keskeny útján".

Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Orosz Intézetében tanult. 1953-54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a MAFILM dramaturgja volt.

Életét a diktatúra ellen folytatott küzdelem határozta meg, ezért a pártállam megfigyelés alá vetette – erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik –, szilenciummal sújtotta, az 1950-es évek közepétől évtizedeken át nem kaphatott elismerést, díjakat sem munkásságáért.

Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben és 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg.

A népi-nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltoztatás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója, később elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását - olvasható a közleményben.

A nemzet költőjét becsültük Csoóri Sándorban, halála óriási veszteség, és hatalmas hiányt hagy maga után – fogalmazott Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke.

Hozzáfűzte: Tornai József és Marsall László mellett egy nagyon meghatározó nemzedék kiemelkedő tagja volt Csoóri Sándor, aki Illyés Gyula és Németh László nyomdokain haladva a „bartóki modellt” vallotta magáénak, vagyis a nemzetben és Európában való gondolkodás szintézisét.

Csoóri Sándor a nagy társadalmi kérdésekben való megnyilatkozás fontosságát hirdető alkotók sorát gazdagította, amely Balassitól a reformkor nagyjain át Nagy Lászlóig ível. Életműve, személyes és közéleti szerepvállalása túllép a különféle szervezetek és intézmények korlátain, amelyekben tevékenykedett – hangsúlyozta.

„Metaforákra épülő, egyszerre szürreális és realisztikus, lélektani és közéleti kérdéseket is boncolgató költészete nagyon sokunk számára követendő példa volt már fiatal korunkban is” – fogalmazott Szentmártoni János, aki szerint Csoóri Sándor azon költők közé tartozott, akik azt vallják, hogy a leírt szó is tett.

„A tettek embere volt, hitt a leírt szó erejében, és ezt próbálta kivetíteni az élet minden területére ahhoz, hogy kulturális és morális értelemben is egy jobb országot, egy jobb nemzetet építsen” - hangsúlyozta. Megjegyezte: Csoóri Sándor örökének vannak folytatói a fiatalabb nemzedék alkotói között is.

Csoóri Sándor a puha diktatúra évtizedeiben felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért határon belül és kívül egyaránt – hangsúlyozta Jókai Anna Kossuth-nagydíjas magyar írónő a hétfő kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve.

„A rendszerváltás eseményei az ő működése nélkül elképzelhetetlenek, mégis sok csalódás érte” – fűzte hozzá Jókai Anna. Mint fogalmazott, Csoóri Sándor "nem homo politicus volt, hanem az eszmék, a nagy érzelmek embere. Költő, akinek egyes nézeteivel nem vitáztak, hanem hosszú vesszőfutásra ítélték a 90-es évek elején".

„Csoda, hogy talpon maradt és hanyatló erejével próbált azután is segíteni” – jegyezte meg az írónő, akinek meggyőződése, hogy a "magyarság, a magyar irodalmi élet tartozik Csoóri Sándornak pályaképe átfogó, higgadt és szeretetteljes felrajzolásával".

Csoóri Sándor a közösség iránt elkötelezett ember volt, gondolkodása középpontjában pedig a nemzet megmaradása állt – emlékezett az íróra, költőre, a Hitel című folyóirat szellemi körének meghatározó személyiségére, főszerkesztőjére hétfőn a lap felelős szerkesztője.

Papp Endre felidézte: Csoóri Sándor a Németh László és Juhász Ferenc nevével fémjelzett irodalmi forradalom gyermekének vallotta magát, aki a maga alkotói eszközeivel szállt szembe az 1950-es évek sematizmusával, egyéni önfelszabadítását a nemzet emelkedésével kötve egybe.

Megemlítette: Illyés Gyula már nem érhette meg, hogy valóra váljon utolsó kívánsága, a Hitel című lap megjelenése, amelynek közel három évtizedes eddigi működésére alapvetően nyomta rá bélyegét Csoóri Sándor személye és személyisége, aki 1992 óta a lap a főszerkesztője volt.

Csoóri Sándor népi szürrealizmusként számon tartott költészetével és esszéivel kétszeresen is újraértelmezte a népiség fogalmát – hangsúlyozta Falusi Márton költő és esszéíró, a Hitel című folyóirat szerkesztője a hétfő kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve.

Hozzáfűzte: Csoóri Sándor verseiben a saját személyes paraszti élményeit ötvözte a legmodernebb nyugat-európai szürrealista és avantgárd költői hagyományokkal, míg esszéiben majdhogynem teoretikusan, a szépíró elméleti nyelvén fogalmazta meg, mit jelent a népművészet a modern kortárs művészet számára. Megmutatta, hogy a népművészet nem csupán egyszerű parasztkultúra, hanem képes a legmodernebb ember életérzésének kifejezésére is.

„Csoóri Sándor életműve számomra egy eszméltető munkásság volt már gyerekkorom óta, költészete az elsők között gyakorolt rám nagy hatást a kortárs lírikusok közül. Később, de még mindig gimnazistaként ismerkedtem meg esszéivel. Azt hiszem irodalmi munkásságomnak két meghatározó forrása mai napig az élmény, amit Csoóri Sándor versei és esszéisztikája jelentett számomra” – fogalmazott Falusi Márton. Hozzátette: hatalmas megtiszteltetés volt, amikor az általa szerkesztett Hitelhez hívták 2006-ban.

„Ha valakinek az első főnöke a példaképe, mert én ezt mondhatom magamról, az igazán szerencsésen kezdheti pályafutását” – jegyezte meg.

Kiemelte: főszerkesztőjét és alapítóját is elvesztette a 80-as években indult Hitel folyóirat Csoóri Sándor halálával, akinek szemlélete, irodalmi és művészi világnézete a hosszú ideje tartó, a napi szerkesztőségi munkát megakadályozó betegsége ellenére is mindvégig meghatározta a lap arculatát.

Mint fogalmazott, a Hitel szerkesztősége tovább folytatja azt, amit Csoóri Sándor Illyés Gyulával és másokkal közösen megkezdett, öröksége élő, eleven hagyomány marad.

A magyar irodalom, a magyar költészet és a magyar sors sűrítményének nevezte Csoóri Sándor életművét Ferenczes István csíkszeredai költő, a Székelyföld irodalmi folyóirat nyugalmazott főszerkesztője.

Ferenczes István elmondta: ma sem tudná jobban összefoglalni a Csoóri Sándorral kapcsolatos gondolatait, mint abban a versben tette, amelyet Csoóri 70. születésnapjára írt. Akkor döbbent rá arra, hogy mindaz, amit Csoóri Sándor megtestesít és amit leírt, összegzése mindannak, ami előtte történt.

Ferenczes István felidézte: Csoóri Sándor egyike volt azoknak a magyarországi költőknek, közéleti személyiségeknek, akik mindig odafigyeltek a határon túli magyar irodalomra és a magyarság sorskérdéseire. „Ez a nehéz időkben erőt adott mindannyiunk számára” – jelentette ki a csíkszeredai költő.

E törődés, odafigyelés példájaként említette, hogy amikor 1987-ben a kommunista politikai rendőrség, a Securitate Bukarestbe hurcolta, Csoóri Sándor tájékoztatta a történtekről egy előadás közönségét a budapesti Petőfi Csarnokban. Ennek köszönhetően a Szabad Európa Rádió is foglalkozni kezdett az ügyével, és minden bizonnyal a nemzetközi figyelem is hozzájárult ahhoz, hogy nem bántották.

Ferenczes István felidézte: éppen a csíksomlyói Mária-kegyhely kisbúcsúján vett részt, amikor Csoóri Sándor haláláról értesült. Megjegyezte: a költő állandó résztvevője volt a pünkösdi csíksomlyói nagybúcsúnak, és amióta nem tudott már eljönni, érezni lehetett a hiányát.

MTI

ÚKP 2019/4. (LEGFRISSEBB LAPSZÁMUNK OLVASÁSÁHOZ KATTINTSON A KÉPRE!)

 

UKP 2019 12 hatter