Megnyílt a Szent István-könyvhét Budapesten

Megkezdődött az idei Szent István-könyvhét hétfőn Budapesten, az eseményt Erdő Péter bíboros, a Szent István Társulat fővédője nyitotta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Erdő Péter fontosnak nevezte, hogy a könyvhetet szervező Szent István Társulat más egyházi kiadókkal összefogva évente egyszer „kimegy az utcára”, és ráirányítja az emberek figyelmét a könyvesboltokban a legeldugottabb polcokra száműzött, többnyire az ezotéria címszó alá besorolt keresztény vallásos irodalomra.

A bíboros kiemelte: az idén 170. születésnapját ünneplő társulat az alapítók szándéka szerint katolikus szellemiségű kiadó, de a kezdetektől célja volt, hogy igényes és olcsó könyvekkel lássa el a közönséget nemcsak teológiai, liturgikus, hanem más témában is.

Megjegyezte: a Szent István Társulat életében volt olyan időszak, amikor szinte az egyetlen vallásos kiadó volt, és csak korlátozott számú kiadványt jelentethetett meg. A rendszerváltás után viszont nőtt a konkurencia, sorra alakultak a vallási irodalommal foglalkozó kiadók.

A kiadványok számának növekedésével párhuzamosan azonban a piacon egyre inkább háttérbe szorult a vallási, főként a keresztény vallási irodalom. Ezért is fontos a Szent István-könyvhét – mondta a bíboros.

Rózsa Huba, a társulat alelnöke elmondta, hogy a keresztény szellemiségű könyvkiadók 26. alkalommal megrendezett, szombatig tartó seregszemléjén, a budapesti Ferenciek terén 24 pavilonban 31 kiadó várja az érdeklődőket.

A mustrán jelen van egyebek mellett az Új Ember, a Vigília, a Jel és a Szent Gellért Kiadó, a Szent István Társulat, az Agapé, a Jezsuita Kiadó, a Don Bosco Kiadó, a protestáns egyházakat a Harmat Kiadó, a Kálvin Kiadó és a Luther Kiadó, valamint a Magyar Bibliatársulat képviseli, a magánkiadók közül pedig egyebek mellett az Etalon, a Kairosz, a Kráter, a L'Harmattan és a Tinta Kiadó vesz részt a könyvhéten.

Rózsa Huba ismertette: a könyvhéten délutánonként író-olvasó találkozók, dedikálások keretében 56 szerzővel találkozhatnak a rendezvényre kilátogatók.

Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke a könyvhétre megjelenő könyvek közül kiemelte A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1892-1918 között című kötetet. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó két és fél évtizedében született dokumentumokból fény derül a katolikus püspöki kar állásfoglalásainak és határozatainak számos érdekes részletére.

Megemlítette Legeza László Rágalmak és valóság című kötetét, amelyben a szerző az egyház ellen leggyakrabban megfogalmazott kritikákat gyűjtötte össze és azokra igyekszik választ adni.

Szólt Sík Sándor: Kézen fogva vezet a Mester címmel megjelent „gondolatgyűjteményéről”. A kötet a piarista papköltő eddig kiadatlan, a kommunizmus idejében titkos, gépelt példányokban kézről kézre járó szövegeit tartalmazza.

Sarbak Gábor kitért Hodász András: Praliné a léleknek. András atya válaszol című könyvére is, amely kifejezetten a fiatalok kérdéseire ad a fiatalok nyelvén megfogalmazott, rövid, lényegre törő válaszokat.

Az ünnepségen Erdő Péter bíboros és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadta az ez évi Stephanus-díjakat. Az elismerést Rokay Zoltán katolikus pap, tanszékvezető egyetemi tanár és Valter Ilona régész vehette át.

Spányi Antal ismertette: a Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díja, amellyel olyan szerzőket jutalmaznak, akik „magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik”.

A könyvhét programja megtalálható www.szentistvankonyvhet.hu oldalon.

Fotó: Bruzák Noémi
(MTI)

ÚKP 2019/4. (LEGFRISSEBB LAPSZÁMUNK OLVASÁSÁHOZ KATTINTSON A KÉPRE!)

 

UKP 2019 12 hatter