Az Új Könyvpiac a rendszerváltozás utáni magyar könyvkiadás legrégibb lapja. Az 1991. szeptembere óta megjelenő szakmai újság kezdettől fogva az olvasók hiteles és színvonalas tájékoztatását tartja szem előtt, független mindenfajta politikai irányultságtól. A lap – amelynek szellemiségét olyan nevek garantálják és fémjelzik, mint Kányádi Sándor, Osztovits Levente (†2006), Tandori Dezső és Tőzsér Árpád – középpontjába a könyvet, a könyvek sokféleségét, a könyv kultúrahordozó szerepét állítja, és ennek tükrében mutatja be a magyar és külföldi könyvkultúrákat. Hónapról hónapra rangos, elismert írók, kritikusok méltatják, ajánlják a megjelent újdonságokat az olvasók figyelmébe. A kiadvány rendszeresen közöl interjúkat, véleményeket, vitacikkeket, folyamatosan tájékoztatást ad a könyvszakma fontosabb eseményeiről, a könyvszakmai szervezetek állásfoglalásairól, felhívásairól, s kiemelt figyelmet fordít a határon túli magyar könyvkiadásra. Alacsony ára, országos – hírlapárus és könyvesbolti – terjesztése biztosítja, hogy a megjelenő könyvújdonságokról és a könyvszakma legfontosabb eseményeiről a lehető legteljesebb körben tájékozódhassanak az olvasók. A laphoz vásárlás, illetve előfizetés útján lehet hozzájutni. A lapot megjelentető Lafferton és Tsa Bt. az újság mellékleteként májusban könyvheti, novemberben téli könyvvásári, népszerű könyvajánló katalógusokat bocsát ingyen olvasói rendelkezésére 75 000–100 000 példányban. Ugyancsak a Bt. gondozásában jelenik meg a közkedvelt kiadói és kereskedői adattár is. Az 1993-óta évente megjelenő, magyarországi és határon túli magyar nyelvű cégek „szaknévsora” idén 5000 könyv, 600 kiadó és 635 könyvesbolt ellenőrzött adatait tartalmazza. Az adattár (CD-ROM melléklettel) könyvesbolti forgalomba nem kerül, csak a szerkesztőségünkben vásárolható meg. a Szerkesztőség Zelei Miklós
Jelen van és figyel
Beszélgetés az Új Könyvpiac tulajdonosaival: Lafferton Kálmánnal és Pécsi Györgyivel Az itt olvasható interjú a Forrás folyóirat májusi számában jelent meg. Múltidéző a 2010. áprilisi számunkból Az 1993. áprilisi számból Elõprivatizáció után – privatizálás elõtt a Mûvelt Néptõl a Bibliofil Kft.-ig A privatizációs törvény értelmében a Mûvelt Nép Könyvterjesztõ Vállalat elõprivatizációja a múlt év decemberében befejezõdött. Jeney István, a Mûvelt Nép igazgatójaként az Állami Vagyonügynökség megbízásából bonyolította a 2500 fõs, 302 üzlettel rendelkezõ nagyvállalat elõprivatizációját. Ennek során megalakult a Bibliofil Korlátolt Felelõsségû Társaság, melynek megbízott ügyvezetõ igazgatója Jeney István lett…
…Megítélése szerint milyen a könyvpiaci helyzet most?
– Elképesztõen kiszámíthatatlan, kalkulálhatatlan, nagyon sok visszaélés történik. Csak néhány példa: a kiadó a kereskedõnél leszerzõdik bizonyos példányszámban megjelenõ könyvre, aztán kiderül, hogy jóval többet jelentet meg. A magánvállalkozó már a nyomdában elcsípheti a sikerkönyveket, s mire az a nagykereskedõhöz jut, már telített a piac. Aztán ott vannak az utcai árusok. A napokban körülnéztem az utcai kínálaton. A novemberben kiadott könyveket 20–30–40 százalékkal olcsóbban árusították. Õk ezt megtehetik, hiszen költségmentesen dolgoznak. De ezt sem egy cég, sem egy üzlettel rendelkezõ vállalkozó nem teheti meg. Sajnos, amíg ilyenek a körülmények, nem beszélhetünk versenyhelyzetrõl, egyenlõ feltételekrõl. Az utcai árus nyer, a könyvesboltos megbukik. De kinek van ebbõl haszna? Mert csak felszínesen igaz, hogy a vásárló, vállalkozó olcsóbban vehet könyvet (milyen könyvet?), de hol vehet az utcai árustól a tanuláshoz, munkájához, mûködéséhez szükséges könyvet? Milyen a piac? Iszonyú! Érezhetõen a kultúra rovására megy ez a kaotikus állapot. A fizetõképes kereslet is csökken, hiszen pillanatnyilag is hatszázötvenezer a munkanélküli, év végére pedig kilencszázezret prognosztizálnak!… Kerekes Mária Az 1993. márciusi számból Jobb mezítláb járni, mint könyvek nélkül élni Az Országos Széchényi Könyvtár Olvasáskutatási Osztálya az olvasás szociológiáját, az olvasási szokások rétegekre, illetve az egész társadalomra érvényes változásait vizsgálja. Öt fõs munkacsoport foglalkozik ezzel a feladatkörrel. Közéjük tartozik Nagy Attila úr is, akivel a legutóbbi kutatásaikról, az olvasói-olvasási szokások módosulásáról beszélgettünk…Milyen tapasztalatokat szûrtek le a legutóbbi olvasási szokásokra vonatkozóan?…
…Általában visszaszorult a szépirodalom olvasottsága, keresettsége. A pragmatikus- és kommersz irodalom tõrt elõre. A nemzeti klasszikus mûveltséget erõsítõ irodalom jelenlétét hiányolom a könyvkiadóktól és a televíziótól is. A magyar kultúra specifikumát kellene tudatosítani. A dokumentumirodalom kissé visszaszorulóban van, de azért a szociálpszichológia, szociológia, a közgazdaságtan, a számítástechnika rengeteg olvasót vonz ma is. A vallásos könyvek szintén most jelenhetnek meg igény szerinti példányszámban, ezért érthetõ keresettségük az olvasók körében… Szikra János Az 1992. májusi számból Tavasz elején szenzációs hirdetések jelentek meg az országos napilapokban. A Magyar Könyvklub, aminek létezésérõl elõtte csak kevesen tudhattak, látható nagyvonalúsággal szervezte tagtoborzóját. A kampányszerû „végkiárusítással” szemben tagjainak új könyveket kínál a bolti árnál tíz-húsz-harminc százalékkal olcsóbban. Csomagküldõ szolgálata a postaköltség felszámolása nélkül szállítja házhoz a könyvet. Tagsági díj nincs.
A Magyar Könyvklub indulásának külön akciója is fölöttébb csábító: a leggyorsabban jelentkezõ elsõ húszezer klubtagajándékba egy-egy írókészlettel kombinált számológépet kap, azonkívül mindenki részt vesz az év végi sorsoláson, melynek fõdíja egy Volvo személygépkocsi…
…Többek között azért is most indult a Magyar Könyvklub, mert az elõzõ években 100–200 forint volt a könyvek átlagára, ami valóban nem bírta volna el a csomagküldés terheit. Viszont a tavaly karácsonyi, Téli Könyvvásár könyveinek átlagára már ötszáznegyvenkilenc(!) forint volt. Ebbe az árba (de már három-négyszáz forintos könyvárba is) bele kell hogy férjen egy szervezet rezsiköltsége, a csomagolás- és portóköltség. Természetesen sok függ attól is, milyen árréssel tudjuk beszerezni a kiadóktól a könyvet, milyen áron a csomagolóanyagot, munkabért…
…Szerintem a könyvszakma berkeiben egyértelmû. hogy ahol a Bertelsmann jelen van, ott meghatározó. Ausztria kisebb lélekszámú ország – a Bertelsmann-könyvklubnak egymillió tagja van. Pillanatnyilag a magyar könyvkereskedelem és könyvkiadás is csak úgy tud talpon maradni, ha „vérátömlesztést” kap. A Magyar Könyvklub révén az országba közel egymilliárd forint kerül be – a könyv érdekében… Pécsi Györgyi Az 1992. decemberi számbólA magyar könyv állapota Sao Pauloban A magyar könyv hosszú idõn – évtizedeken át – a legerõsebb, szinte az egyetlen kapocs volt az óhaza és a Brazíliába szakadt magyarok között. A hu-szas évek második felétõl Sao Pauloban kezdett kialakulni Dél- Amerika legerõsebb magyar szigete. Egyre többen keresték fel a Magyar Segélyegylet könyvtárát, hogy szépirodalmi vagy szakmai könyvet kölcsönözzenek…
…A második világháború utáni idõkben, amikor sok értelmiségi pályán mozgó magyar érkezett Sao Paoloba, több magyar könyvkereskedés is létesült, köztük a legjelentõsebb, s mind a mai napig mûködõ a Livraria D. Landy Ltda volt. Amikor Landy Dezsõ 1950-ben megérkezett Sao Pauloba, s megnyitotta könyvkereskedését, utitarsolyában komoly kiadói és könyvkereskedõi tapasztalatot hozott magával. A nevéhez fûzõdik az Officina Könyvkiadó 1932-es alapítása, mely mûvészeti tárgyú könyveivel és kétnyelvû klasszikusaival jelentõs pozíciót harcolt ki magának a két háború közötti magyar könyvpiacon. Landy Dezsõ gondozásában jelent meg a Szép szó címû folyóirat is (egyik belsõ munkatársa József Attila volt), s õ adta ki az elsõ magyar Villon-kötetet is Faludy György fordításában… Tóth László *** A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése egy éves elõkészítõ munka után elkészítette új Társasági Szerzõdését, Mûködési és Szervezeti Szabályzatát, valamint megalkotta A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem versenyszabályait. Az Egyesülés ezen új alapdokumentumait az Igazgató Tanács 1992. szeptember 1-i ülésén jóváhagyta. A jelen követelményeihez igazított könyves céh piaci együttmûködési versenyszabályai a remények szerint az elkövetkezõ években modellértékûek lehetnek a könyves szakma minden szereplõje számára. Múltidéző a 2010. márciusi számunkból Az 1991. decemberi számbólIV. BUDAPEST INTERNATIONAL BOOK AND VIDEO FAIR 1992. április 9–12. között, negyedízben rendezi meg az INTERBRIGHT cég a Budapesti Nemzetközi Könyv- és Videokiállítást. Várhatóan az akció az ország egyik központi kulturális-tudományos eseményévé válik.
A várható színvonalat érzékelteti, hogy már most jelezte részvételi szándékát a Harper-Collins, a Grossohaus, a Cambridge U. Press, az Elsevier, a Longman, a Time Life, a Scandinavia, a Penguin, az Encyclopaedia Britannica, a Japán Kiadók Szövetsége, a Macmillan, a BBC és más patinás intézmények.
A kiállítás színhelye jövõre a Thököly út–Dózsa György út sarkán épült, 2000 négyzetméter alapterületû Olimpiai Csarnok lesz, a következõ szekciókban: tudományos-mûvészeti könyvek és videók, szépirodalom; nyelvi kiállítók; gyermekkönyvek, videók, játékok; sport könyvek, videók és sportszerkiállítók… *** Közvetlen járat Tel-Avivba Az immár menetrendszerûen közlekedõ Malév Budapest–Tel-Aviv járaton jöttem rá, hogy utazásomat megfelelõen készítettem elõ, csak éppen olvasnivalót felejtettem el hozni magammal hosszabb izraeli tartózkodásomra. A mellettem ülõ, magyarul is beszélõ izraeli utas kedvesen felvilágosít, hogy semmi okom nincs az aggodalomra, hiszen Izraelben több magyar nyelvû könyvesbolt is mûködik. A legújabb és talán legnagyobb éppen másfél évvel ezelõtt nyílt meg. Ezt könnyen megtalálhatom, hiszen a Hungarian Cultur and Business Center nagyon jó helyen van, az Allenby út 38-ban. A tulajdonosok, Kati és Péter természetesen magyarul is beszélnek, így aztán semmiféle nyelvi nehézségem nem lehet…
(-er-er) 1992. január–februári számból A könyv: mûvészet. Beszélgetés Szántó Tiborral …Én azért mentem az egyetemre, hogy teljesebben lássam a mûvészettörténetet, s benne a könyvtörténetet. Tanulmányoztam a könyvkiadás történetét Gutenbergtõl Frobeniuson át egész e század elejéig, s az alábbi következtetésre jutottam: sosem volt könyvterjesztõ. Nyomda volt és könyvkiadó. A könyv így jutott el az olvasóhoz. Persze, nagy konkurencia volt a nyomdáknál. Létezett bár ártarifa, mégis különbözõ módon igyekeztek egymást leszorítani a pályáról. Silányabb papírt, szedést, nyomtatást, kötést engedtek meg maguknak. A verseny következtében csökkent a nívó. Ám a tisztesség színvonalas kiadók – mint a Franklin Társulat például – nagyon vigyáztak a minõségre. Kner Imre Gyomán a XX. század legnagyobb könyvmûvésze volt. Békéscsabán mûködött Tevan Andor. Mindketten egyéb úton szerzett jövedelmeket fektettek könyvkiadásba. Tevan gyógyszercímkéket, Kner marhapasszusokat nyomtatott, s amit ezen keresett – a szép könyvre költötte. Mindketten megszállottjai voltak annak a gondolatnak, hogy a tartalmas, a jó igazi irodalmat csak szép külsõvel szabad megjelentetni. Mert a könyv: mûvészet!…Ha én megfogadtam Fülep Lajosnak és Illyés Gyulának, hogy én könyvet fogok csinálni, magyar könyvet – akkor ezt a szolgálatot teljesíteni kell. Sok mindent túl éltem. Internálótábort, embert nyomorító, megalázó helyzetet évtizedeken át, súlyos balesetet – mégis: nekem nem lehet csak úgy egyszerûen meghalnom. Sem elmennem innen…
(Tóth Péter Pál) *** Könyvesbolt a Bódva völgyében Moldava nad Bodvou (Szepsi), Hlavna 24., Csehszlovákia
1991. december 7-én nyílt meg a szlovákiai Szepsiben, ebben a Kassától alig harminc kilométerre kisvárosban a magyarországi Püski Kiadó elsõ határon túli könyvkereskedése…Szepsi kis város. Fõutcája jellegzetes, széles utca, kis házak, míves kapuk, szürke falak. A könyvkereskedés azonban igazi gyöngyszem. A boltíves kirakat és bejárat, az épület régi típusú fakapuja, a csendes nyugalom áthatja az egész épületet.
A megnyitó ünnepség sokáig emlékezetes marad a szepsi-i magyaroknak. Évek óta nem gyûlt össze ennyi barát, ismerõs, érdeklõdõ, s persze voltak kíváncsiskodók is. A szónok Duray Miklós, az Együttélés politikai mozgalom országos elnöke volt, majd a polgármester szólt az egybegyûltekhez, s Püski Sándor avatta fel a könyvkereskedést a nemzeti színû szalag átvágásával. A boltba a jelenlévõk egyharmada fért csak be, de az egész nap nyitva tartó könyvesház azóta is szentélye a magyar kultúrának… 1992. áprilisi számból„Nincs közöttünk semmi különbség” Karig Sára harmincöt évig dolgozott felelõs szerkesztõként az Európa Kiadónál, illetve elõdjénél, az Új Magyar Könyvkiadónál. Egy korábbi, kényszerûen szûkszavú jegyzet azt írta róla, a háború után a Szovjetunióban „tanulmányozta” a szovjet népek nyelveit. Késõbb derült ki: Vorkután, a sarkkörön túli szigorított fegyenctelepen, kényszermunkatáborban végezte „nyelvtanfolyamait”. 1947-tõl 1954-ig tartó fogságából hat és fél évet. Negyvenévesen jött haza…
…Amikor hazajöttem, 66 százalékos rokkant voltam…Egy évig klinikákon voltam, ahol kiállították az „egészségügyi bizonyítványt” rólam, hogy én vagyok a „Szovjetunió reklámja”, mert a sarkövezetbõl úgy jöttem haza, hogy semmiféle olyan betegséget nem szereztem, amiben meg kellett volna halnom…
…Vorkután nagyon sokat olvastam. Volt egy könyvtárunk, a Kulturnaja Voszpitatyelnaja Csaszty (Kulturális Nevelõ Osztály) keretében regények, verseskötetek, amelyeket a rabok rongyossá olvastak, és én bekötöttem. Rabtársunkat, Veronika Barbulescu román festõmûvészt kértük meg, hogy szép betûkkel írja rá a címet, Majdnem mindent elolvastam a modern szovjet irodalomból, amit bekötöttem.
– Magyarországon elég nagy volt a szovjetellenesség. „Szovjet” élményei arra is ösztönözhették volna, hogy elforduljon ettõl a kultúrától. Ehelyett megszerette. Miért?
– Elõször is azt láttam, hogy ott a szovjet emberek ugyanúgy szenvednek – azok is, akik õriztek bennünket –, ahogy mi szenvedtünk a „felszabadulás” tényétõl. Ugyanúgy szenvedtek a hidegtõl, hiszen az volt a legnagyobb ellenségünk, meg a fölöttes hatóságoktól, mert normát teljesítettünk. Aszerint kaptuk az ételt, hogy ki-ki mennyit dolgozott. Az emberek nem voltak rosszak. Alig találkoztam rossz emberrel…Az orosz értelmiséggel találkoztam Vorkután. Nem a tanulatlan népet vitték szigorított fegyenctelepre, hanem az értelmiséget. Az orosz értelmiség ismerte és szerette a klasszikus orosz irodalmat. Egyik legnagyobb klasszikus írójuk Goncsarov volt…
(Pécsi Györgyi) Múltidéző a 2010. január-februári számunkból Az 1991. szeptemberi számból A Szépirodalmi Könyvkiadó új helyre költözött: 1143 Budapest, Ida u. 2. II. emelet. Postacím változatlan: 1428 Budapest, Pf: 58. Kereskedelmi és Propaganda csoport telefonszáma: 121-1620, 121-1627, 121-1629/27-es vagy 29-es mellék. Kiadót keresek antológiára: Magyar költõk erotikus versei Csokonaitól Oravecz Imréig. Kb. 400 vers tizenkét tematikus ciklusban, a vágytól a beteljesülésig. Kb. 30 ív. Cím: Bényei József, 4032 Debrecen, Akadémia u. 73. Az 1991. októberi számbólHorizonton a Zenit! Interjú Tõzsér József Gyulával, a Hargita Megyei Könyvterjesztõ Vállalat igazgatójával …A romániai állami könyvkereskedelemben hol helyezkedik el a Hargita Megyei Könyvterjesztõ Vállalat (HMKV)? Mekkora területet képes, van joga ellátni?
– A Ceausescu-érában a tevékenységi területe úgymond egy megyére korlátozódott, de már 1970-tõl megszerveztem egy postai csomagküldõ szolgálatot, fõleg a szórvány magyarság ellátására. Tavaly februárban azonban megkaptuk az országos terjesztési engedélyt is a bukaresti mûvelõdési minisztériumtól. ’90 januárjában beindult az ún. Könyvet Romániának mozgalom, aminek a román Mûvelõdési Minisztérium részérõl én voltam a megbízottja, a könyvek terjesztését pedig teljes mértékben a Hargita Megyei Könyvterjesztõ Vállalat bonyolította le. Hargita megyében 21 üzletünk mûködik jelen pillanatban. Elvileg bárhol az országban nyithatnánk könyvesboltot, de egyelõre inkább kisárusokkal – nálunk ügynököknek nevezik – dolgozunk a boltjainkon kívül, illetve különbözõ vállalatokat látunk el könyvekkel. A falusi könyvesboltok ellátása például a megyei fogyasztási szövetkezetekhez tartozik, de kapcsolatban állunk velük is, fölajánlunk terjesztésre általunk átvitt könyveket. Az RMDSZ-nek Tulipán néven van bejegyezve a könyvterjesztõ vállalata, õket is mi látjuk el könyvekkel, aztán a falusi iskolákon keresztül találjuk meg a módját, hogy cím-ár jegyzékeken keresztül eljuttathassuk a kínálatunkat. És persze változatlanul mûködik a csomagküldõ szolgálatunk az egész országban.
– A HMKV elsõsorban Magyarországon megjelent könyveket terjeszt. Milyen arányban módosult az elmúlt egy-két évben az itthoni könyvek bevitele?
–Romániában nagyon nagy a könyvéhség. A háború utáni új rend, s fõleg a Ceausescu-korszak alatt igen kevés magyarországi könyv juthatott át, évente hivatalosan 120 címet vihettünk be mintegy 7–10 millió lej értékben. Az elmúlt évben a Könyvet Romániának mozgalom keretén belül mintegy 5200 címet vittünk át, 115–120 millió forint értékben, s ez mind elfogyott. Mivel ezt a tételt ajándékba kaptuk, nem mindegyik volt a legmagasabb színvonalú, de azok is elfogytak. Az innen befolyt összegbõl pedig Kriterion néven alapítványt hoztunk létre Domokos Gézával, ami Bukarestben van bejegyezve, de Hargita megyében is mûködik egy fiókja, aminek szintén én vagyok a megbízott vezetõje. Szeretnénk egy nyomdát felállítani fõleg magyar nyelvû könyvek, folyóiratok kiadására, mert kézirat rengeteg van, de az állami kiadók mûködésképtelenek. A Ceausescu-éra alatt a két legjelentõsebb kiadó, Kriterion és a Dácia évente 150 címet adott ki, tavaly összesen nem jelent meg harminc, idén az év elsõ felében a Kriterion hét címet adott ki, a Dácia pedig egyet sem. Tehát mi nagy mennyiségû könyvet tudnánk átvinni és eladni, mert az igény óriási. A magyarországi könyvpiacot teljesen meg tudnánk szabadítani a raktárkészlettõl, túltermeléstõl. Megítélésem szerint a mostani könyvkészlet felét át lehetne vinni. Csak az a gond, nincs mivel fizetni, csak lejjel….
(Pécsi Györgyi) Az 1991. novemberi számból Õrt állás a hûségben. Interjú Galambos Ferenc Ireneus atyával, a burgenlandi Alsóõr község könyvtárvezetõjével A körülbelül ezer lelkes község könyvtára harmincezer kötetes, 584 beiratkozott olvasóval. A könyvtár vezetõje, de még inkább gazdája, Galambos Ferenc Ireneus atya mégis panaszkodik.
– Meg kell vallanom, egy kicsit a nyilvános jelleg nem úgy mûködik, ahogy szeretnénk. Nincs annyi olvasónk. Az öregek lassanként kihalnak, a fiataloknál meg baj van a magyar olvasással. Sokszor mondom erdélyi barátaimnak, egy kis szorítás azért nem árt, mert a nemzeti öntudat jobban megmarad. A fiatalok, gyerekek Erdélyben, Felvidéken vagy Jugoszláviában legalább akarnak magyar iskolába járni, akarnak megtanulni írni, olvasni magyarul. Nekünk nincsenek anyagi problémáink, de szellemileg sokkal rosszabbul állunk. Itt, ha a fiatalok beszélik is a magyar nyelvet, írni, olvasni nem tudnak. De nem is szívesen használják a beszédben sem. Még ott, ahol mindkét szülõ magyar, ha nem forszírozzák, a gyerek szája ott is a németre jár az iskola, meg az óvoda hatására. Gyerekek, ha jönnek kölcsönözni, a nagyszülõknek magyar könyvet visznek, maguknak német nyelvût. Burgenlandban egy átlag, érettségizett ember is csak annyit tud errõl a területrõl, hogy ezer évig Magyarországhoz tartozott, hogy itt magyarosítottak, s hogy az 1921-es népszavazással elcsalták Sopront. A magyar irodalmat, történelmet egyáltalán nem ismerik. A legutóbbi menekült hullámmal sok erdélyi érkezett hozzánk, pillanatnyilag õk a leghûségesebb olvasóink….(–i–i–) Húsz éves az Új Könyvpiac Húsz évvel ezelött jelent meg először, akkor még újság formátumban, azóta folyóiratként az Új Könyvpiac című könyvajánló kiadvány... Interjú Pécsi Györgyivel, az Új Könyvpiac főszerkesztőjével – Kikötő • kulturális magazin – Duna Televízió
Klipp: 50"–2'05" Egy könyveslap születésnapja „Óriási dolog, hogy húsz évig talpon tudtunk maradni, és azt hiszem, okkal lehetek, lehetünk rá büszkék: szép, vonzó, színvonalas, érdekes, nagyon sokan szeretik, keresik, ’használják’. De azért van bennem keserűség is: pontosan tudom, milyennek kellene lennie nagyjából az ideális könyves lapnak. Két föltétele van: szellemi bázis és anyagi fedezet. Az előbbi tartalékban megvan, mozgósítható, az utóbbi… hát erről nem akarok most beszélni.” – részlet Pécsi Györgyivel, lapunk felelős szerkesztőjével készült interjúból. Beszélgetés Pécsi Györgyivel, az Új Könyvpiac főszerkesztőjével – Irodalmi Jelen
Teljes cikk Húsz éves az Új Könyvpiac Az Új Könyvpiac abban a húsz évben lett szervező, összetartó, tájékoztató erővé, amikor minden csak a szétzilálódó kultúra tényeit mutatja környezetünkben. Ebben a romló környezetben jó tudni, hogy van egy fórum, amelyik havonta beszámol arról, hogy milyen könyvekkel találkozhatnak a könyv szerelmesei. Hazai és világirodalmi alkotásokról tájékoztat. Az érték szempontjai szerint. Írás Dobos Marianne tollából – Magyar-Hon-Lap
Teljes cikk 20 éves az Új Könyvpiac! BESZÉLGETÉS IRODALOMRÓL ÉS MÁS EMBERI LOMRÓL Vendégek:
PÉCSI GYÖRGYI felelős szerkesztő és BOMBITZ ATTILA főmunkatárs
A beszélgetést vezeti: Bán Magda Szeretettel hívjuk és várjuk!
a Nyitott Műhelyben (XII. ker. Ráth György u. 4.)
Január 8. péntek 19.00-kor |
1828: Lev Tolsztoj születése (Jasznaja Poljana)
